Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
felszíni lefolyás térképszerű ábrázolási módjainak a, külföldön is „Lászlóffy féle műszaki hidrogeográfiának nevezett” ábráinak a kidolgozására (lásd a.6.3.2. szakaszt). Ezen térképek a múltban, a szinte teljes vízrajzi adathiánnyal jellemezhető kisviz- folyások vízgazdálkodási kérdéseinek a megoldásánál csak durva becslésre voltak használhatók. Ma kisvízfolyásaink vízjárásának a jellemzésénél komplex módszereket kell alkalmaznunk. Nyilvánvaló, hogy a legalapvetőbb feladat a vízrajzi állomás megbízható adatsorának a hidrológiai statisztikai elemzése. Ezen elemzés végeredménye alapján a kérdéses vízhozam-nyilvántartási szelvény vízjárása természettudományos szempontból éppúgy mint a gyakorlati vízgazdálkodás szempontjából megbízhatóan jellemezhető. Az itt észlelt adatok alapján meghatározott vízjárási és vízgazdálkodási mutatók a vízfolyás mentén egyrészt a Lászlóffy féle, illetve ezek szellemében újabban készült Eszéky- Virág hidrológiai térképek, valamint rövidebb, hosszabb ideig a helyszínen végzett vizsgálatok, vízgyűjtő feltárás alapján a teljes vízfolyásra kiteijeszthetők. A vízfolyás szelvényeihez közvetlen csatlakozó vízgyűjtő-területek lefolyási viszonyainak és a megcsapolt felszín alatti rétegekből származó kisvizeknek vízfolyás szakaszonkénti jellemzése nemcsak a kérdéses vízfolyás vízjárásának a szempontjából fontos feladat. Az ország tájegységein belül, ahol a klimatológiai tényezők azonosak, a földfelszín topográfiai, talajtani, növényborítottsági viszonyai hasonlóak nyilvánvaló, hogy a vízjárási mutatók is hasonló módon alakulnak. Ez a Lászlóffy féle műszaki hidrogeográfiának, a hidrológiai analógiának a természeti alapja. Ez a hasonlóság, amelyet előbb a jellemző vízhozamokból számított fajlagos vízhozamok, majd a vízjárást jellemző egyéb mutatók szintvonalas térképeivel jellemzőnk és ezeket a térképeket lehet a hossz-szelvények megszerkesztésénél is felhasználni. 6.3.3.2.1. Hazai eredetű kisvízfolyásaink árvízi hidrológiai hossz-szelvényei és ezek megszerkesztése A hazai eredetű domb- és hegyvidéki kisvízfolyások nagy részén, amint azt az előzőekben már írtuk a megbízható vízhozam-adatsorok szerkesztése csak a 60-as évek vége felé kezdődött meg. Ennek megfelelően, korábban ezen kisvízfolyások első hidrológiai hossz-szelvényeit a Csermák féle árvízi tényező izovonalas térképének az alapján, ezen térképen a vízfolyás hossza menti transzformációval szerkesztették meg. A topográfiai térképre berajzolt vízgyűjtő határok segítségével végzett planimetrá- lással, illetve a bemutatott Hidrológiai Atlaszok megfelelő kötetének a táblázata alapján előbb a vízfolyás egyes szelvényeinek vízgyűjtő területeit határozzuk meg és az ábra alsó felén felrakjuk az A vízgyűjtő területeket a torkolattól mért L távolság függvényében ábrázoló hidrológiai hossz-szelvényt. (IV.-36. ábra) A = f(L) 6.65 89
