Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)

6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK

Végül az úgynevezett turbulencia tényezőt a mederszakasz felszíni sebesség mezőjének részletes felvétele alapján, a számítógép képernyője sebességmezőjenek ezen mért értékekkel történő illesztésével lehet meghatározni. Az ilyen módon részletes helyszíni mérésekkel kalibrált modellt még igazolni, verifikálni is kell. Ehhez a folyón úsztatott bója sorozat légi felvételek alapján rögzített áramlási vonalainak és sebességeinek a képernyőn modellezett úszótestek azonos elemeinek az összevetése szolgáltatja a legjobb módon a „megbízhatóságot”.

A hullámtérre ma ritkábban és sokkal rövidebb időre kiáradó vizeknek a hullámtér vízháztartására való gyenge hatása a kiáradó vizek visszatartásával és a 30 km hosszú a hullámteret behálózó több száz éves „fokrendszer” ősi csatornáinak, a „fokoknak” a felhasználásával javítható. Egyrészt megfelelő zsiliprendszerrel az áradások során fel- töltött holtágak, tavak, mocsarak vize az apadás után visszatartható (IV.-33. ábra).

Másrészt a fokrendszer megfelelő zsilipekkel úgy alakítható ki, hogy már a vízerőmű duzzasztóművének a megépítése előtt az erdő legfelső szelvényében a Dunából a csatornákba bevezetett víz minimális eséssel a hullámtér alsó szakaszáig még kisvíz idején is elvezethető, ahol ugyancsak zsilip biztosítja, hogy az abban a szelvényben már

81