Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
csak a vízjárás vizsgálat végrehajtásának viszonylag rövid idejére, azaz a jelenkorra és csak a közvetlen jövőre lehet jellemezni. Ezen vizsgálat tehát gyakorlatilag azonos a vízállások bemutatott elemzésével és a folyók hajózhatóságát is a vízállások strukturált sztochasztikus folyamatát jellemző paraméterek hossz-szelvényei jellemzik. A mai állapotra jellemző, hogy a Szmimov Kolmogorov próba kiterjesztett gépi változatával meghatározott homogénnak minősíthető legutóbbi vízállás-adatsorokból meghatározott vízállás hossz-szelvények hajózhatóságra jellemző változatait külön ábrákon is elkészíthetjük. Az egyes kritikus gázlószelvényekhez legközelebb eső vízmércék vízállás adatai segítségével, a kritikus gázlómélység felderítése napján észlelt vízállás alapján meghatározzuk ezen éles gázló adatnak megfelelő 1,0; 1,50; 2,0; 2,50; 3,0 és 3,50 m-es hajózási mélységet a gázló fölött biztosító vízállásokat. Ezen vízállás szinteknél elmetszve a mai állapotot jellemző homogén vízállás-adatsor idősorát meghatározható ezen hajózási mélységhez tartozó hajózási szünetek évi összegeinek valószínűségi eloszlása és várható értéke, valamint az évi összefüggő leghosszabb hajózási szünetek eloszlásfüggvényei. A hajózási akadályok egyik leküzdési módja, hogy a gázlós szakaszok előtt a hajók szállítmányaiknak egy részét más, kisegítő uszályokra rakodják át és így az árút csökkentett merüléssel tudják a szelvény fölött átszállítani. Ezért ezen hossz-szelvényeket a 2,0 m-es, 1,50 m-es merülésű úszótestekre is elkészítik. A kisvizek gázlómélységei a hosszú száraz időszakok során, a folyó vízállások viszonylag lassú apadása után alakulnak ki és korlátozzák a vízi-szállítást, amely akadály tehát nem meglepetés-szerűen jelentkezik. Ennek megfelelően a hajók az ismert, előre jelzett vízállásnak megfelelő korlátozott terheléssel szállíthatják árujukat. A vízállások mai helyzetre jellemző adatsorának statisztikai feldolgozásával meghatározható a mai állapotot jellemző, ilyen korlátozásokkal szállítható évi árumennyiség valószínűségi eloszlása. Az eloszlásfüggvény ismeretében meghatározható az évente szállítható terhelés átlaga, várható értéke. Mivel az egyes azonos merülésű hajók terhelése a hajók hossz- és keresztirányú méreteitől, szerkezeti kialakításától is függ a terhelés korlátozást abszolút érték helyett a teljes terhelés arányában számítjuk. A számítás során feltételezzük, hogy az üres hajók merülési mélysége 1,5 m, és ezen érték fölött a merülési mélység, amelynek maximuma ebben az esetben 2,5 m, a terheléssel lineáris kapcsolatban van. Ennek megfelelően a szállítható terhelés az előzőek szerint számított várható értéke a folyószakasznak a nemzetközi megállapodásban rögzített vízi szállítási kapacitás kihasználhatósági arányszámát szolgáltatja. Ezen kihasználhatósági mutatók is ábrázolhatok hidrológiai hossz-szelvényeken. Amennyiben a vizsgált folyó-szakaszhoz duzzasztott folyószakaszok is csatlakoznak, tehát a Tiszán és a Dunán is, célszerű a felsorolt vizsgálatokat 3,5 m-es merülésű hajókra is megismételni. A hajózást, vízi szállítást a jégjárás is befolyásolja. A vízfolyások jégviszonyai, a jég hidrológiai éven belüli első megjelenésének időpontja, majd eltűnésének ideje, az álló jégtakaró kialakulásának, majd a felszakadásának az időpontja nyilvánvalóan a jégjárás sztochasztikus folyamatát jellemző valószínűségi változók, amelyeknek valószínűségi eloszlását homogén statisztikai minták alapján egyértelműen lehet megbecsülni. Az első ilyen számítást immár több mint 150 évvel ezelőtt Vásárhelyi Pál ké67
