Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
nem csökkenő görbe. Ezért nevezték el, alakja után, kucsma-görbének (Mosonyi, 1953). Ezen kucsma görbének a vízszintes metszékei szolgáltatják a különböző energiamutatók múltbeli termelhetőségének tartósságát, azaz a 6.50. képlet értékeit. A kucsmagörbe alatti terület kiegyenlítő egyenesének szintje pedig megadja a feldolgozott adatsornak megfelelő múltbeli időszak során, az adott duzzasztási szintnek és a turbinakapacitásnak megfelelő energiatermelés összmennyiségét. Ezen kucsmagörbék a folyónak kijelölt szelvényében különböző duzzasztási szintekre, illetve különböző vízhozam-kapacitásokra megszerkesztett görbeseregekbe koncentrálhatok. A folyami vízerőművek szelvényének kijelölésénél a leglényegesebb épitési meder- szelvény és környezeti feltételek mellett a hidrológiai folyamatoktól függő termelhető energiamennyiség is döntő tényező. Ennek megfelelően a termelhető energia folyó hossz-menti alakulásának hidrológiai hossz-szelvényei az ország, illetve a vízrendszerek vízerőkészleteinek fontos mutatói. Az ország területén valamennyi folyónkat viszonylag széles ártér veszi körül amelyeket árvédelmi töltések védenek az árvizektől. Ennek megfelelően a hazai folyószakaszainkon építhető vízerőművek duzzasztási szintje az árvédelmi töltések méretezésére mértékadó 1%-os meghaladási valószínűségi árvízszintnél legfeljebb néhány deciméterrel lehet magasabb. A folyószelvények vízenergia készletének hidrológiai hossz-szelvényeit tehát úgy szerkesztjük meg, hogy az egyes mérceszelvényekben az 1%-os árvízi szintjéhez tartozó duzzasztási szintnek és különböző, a folyó középvízhozamánál magasabb turbina- kapacitásoknak a feltételezésével meghatározzuk a kérdéses mérceszelvényben termelhető évi átlagos energia-mennyiségeket. Ezen értékek folyó hossz-menti ábrázolásával szerkesztett hidrológiai hossz-szelvényről tehát leolvasható, hogy a folyó bármely szelvényén létesítendő vízerőmű különböző turbinakapacitások mellett átlagosan mennyi energiát termel. Az ország, illetve bármely folyójának a hasznosítható vízerőkészletét ez a hosszszelvény közvetlenül nem szolgáltatja, hiszen a vízfolyások esésétől függően csak néhány szelvényben kell és lehet erőművet építeni, amelyek együttes teljesítménye adja a folyó egészének hasznosítható vízerőkészletét. A vízfolyás egészének vízerő készletét jellemző energia hossz-szelvényt a folyó meder hossz-szelvényének felhasználásával szerkesztjük meg. A folyó legalsó, torkolati, vagy határszelvényében építhető erőmű létesítésének elemzésével kezdjük a vizsgálatot. Az 1%-os meghaladási valószínűségű árvíznek megfelelő duzzasztási szinttel és különböző vízhozamokkal számított éves átlagos energiamennyiség a folyónak a duzzasztási szint alatti mederszakaszát jellemzi. Ezen a folyószakasz felső szelvényét úgy jelöljük ki, hogy ebben a szelvényben a legkisebb vizeket jellemző KKH, közepes kis- víz az alvízi szelvény 1%-os árvízszintjével legyen azonos, azaz a hossz-szelvényen az alvízi duzzasztási szintnek megfelelő vízszintes egyenessel a meder hosszszelvényének kisvízi vízszintjét elmetsszük. Ezen szelvényben a számításokat a megfelelő vízhozam és vízállás adatsorokból szerkesztett kucsmagörbével megismételjük és egyben kijelöljük a harmadik szelvényt, és így tovább. E számítássorozatot mindaddig folytatjuk amíg el nem érjük a folyó felső 63
