Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
A RÁBA FOLYÓ HIDROLÓGIAI HOSSZ-SZELVENYE Kisvízi hozam A Rába évi kisvizhozamai középértékeinek hossz-szelvénye, a Lászlóffy féle kisvízi hossz-szelvény IV.-14. ábra 6.3.2. A LÁSZLÓFFY FÉLE HIDROLÓGIAI TÉRKÉPEK A nagyobb folyóinkra készített hidrológiai hossz-szelvények alapján az ország vizeinek több mint 99%-át szállító folyóink hidrológiai alapadatai a folyók hidrológiai hossz-szelvényeiről leolvashatók. Ugyanakkor azonban az tény, hogy ezen folyóink vizének a 95%-a külföldi eredetű. Az ország belterületén eredő patakjaink vizének minősége, mennyisége az, amely bennünket különösen kell hogy érdekeljen. Ezen kisvízfolyások jellemzésére a II. Vízgazdálkodási Keretterv készítése idején még hidrológiai adatok alig álltak rendelkezésre. A számitások egyöntetű megbízhatóságának biztosítására szerkesztette meg Lászlóffy Woldemár professzor a q fajlagos lefolyás sokévi átlagát ábrázoló szintvonalas térképet, amelynek adatait „Langbein összefüggések” alapján csapadék adatokból készített. A „Langbein összefüggést” a francia Coutagne elvei alapján fejlesztette és néhány hazai vízfolyás egyes vízhozam-nyilvántartó állomásainak - Zagyva-Pásztó, Zala-Zalaapáti, Marcal-Karakó, Baranya patak-Csikóstöttös - vízhozam adatai alapján ezen Langbein-Coutagne módszert még ellenőrizte. (IV.-15. ábra) 37
