Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.1. A MAGYAR HIDROLÓGIAI ATLASZ
6.1.1.3. A vízgyűjtő területeket jellemző paraméterek hidrológiai hosszszelvényei A vízfolyások vízjárását, vízgyűjtő területeik lefolyási viszonyait befolyásoló tényezők közül az egyik legfontosabb az úgynevezett vízhálózat sűrűség, amely a kérdéses vízgyűjtő terület vízfolyásai mederszakaszai összegezett hosszának és a vízgyűjtő területnek a hányadosa. A vízfolyás vízjárását befolyásoló ezen mutató érték még finomítható. Nyilvánvaló, hogy a lefolyási viszonyok szempontjából lényeges különbség van a terepről lefolyó vizet közvetlenül felfogó kis patakok medrei és a befogadó vízfolyás folyó-szakaszai között. Ezen különbségek figyelembevételére bevezetett Schum- Strahler féle vízfolyás kategorizálás (lásd könyvünk II. kötetének II.-84. ábráját) lehetővé teszi, hogy a vízhálózat D,(L)=Ä = f(L) 6.9 sűrűség hossz-szelvényeket minden i kategóriájú vízfolyásrendszerre külön-külön rajzoljuk meg. A különböző kategóriájú mederszakasz hosszakból számított vízhálózat sűrűségek azonban egyetlen koordinátarendszerben is ábrázolhatok. Előbb a legkisebb, 1 kategóriájú „források menti” vízfolyásszakasz összegekből számított D.(L)=^r = f(L) 6.10 adatok hossz-szelvényét ábrázoljuk. Ezt követően a 1. és 2. kategóriájú szakaszok együttes összegének D„(L)=Zli+Z‘2 =f(L) 6.11 vonalát rakjuk fel ugyanerre a koordináta rendszerre: A két vonal közötti ordináta különbségek szolgáltatják a 2 kategóriájú vízfolyás szakaszok D2(L)=4r=f(L) 612 hálózat sűrűségét. A harmadik vonal az 1,2,3 kategóriájú mederszakaszok, az n-edik az l,2,...n kategóriájúak összegezett hosszaiból számított: n ZZlj DlxxjL) = ^- = f{L) 6.13 vízhálózat sűrűség görbéket mutatják. 21
