Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
7.2. A VÍZJÁRÁS ELŐREJELZÉSE
a kezdeti és peremfeltételeket, tehát a folyószakasz alsó szelvényében az előrejelzendő árhullámot magát is ismerni kell. Ez az árhullám-elemző numerikus hidromechanikai módszer tehát csak más módszerekkel összekapcsolva, fokozatos közelítések gépi számításával használható csak előrejelzésre. Ezen numerikus analitikus módszereket elsősorban ott kell alkalmazni ahol a jelenlegi helyzetre jellemző, kellő hosszúságú, homogén vízállás-adatsor nem áll rendelkezésre a matematikai statisztikai módszerek alkalmazására. Például nagyobb folyami duzzasztóművek építése után a korábbi árhullámok adatai az újabb árhullámok levonulására, előrejelzésére már nem adnak megbízható információkat: ilyen esetben kell ezekhez a hidraulikai módszerekhez folyamodni. A Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési Tanszékén a felső dunai vízlépcsők tervezése során dolgoztak ki erre a célra hidromechanikai árhullámkép-elemző módszert. A megbízható árvízi előrejelzési módszerek kidolgozásának legjobb módja az észlelt árhullámok levonulását jellemző vízállás, esetleg vízhozam adatok „a posteriori” elemzése és az észlelt árvízi tetőző vízállások közötti kapcsolat statisztikai úton történő számítása. Amint arra már utaltunk az egész országra kiterjedő vízrajzi feladatok megoldására a világon az elsőként 1986-ban hozták létre a Magyar Vízrajzi Szolgálatot, amelyet éppen a sorozatos árvízi katasztrófák után az árvizek előrejelzési kérdéseinek a megoldására szerveztek még. Az első hazai árvízi előrejelzési segédleteket francia mintákat is tanulmányozva ezen szolgálat első főnöke Péch József" szerkesztette több mint 100 ével ezelőtt. Az Ő munkáját fejlesztette tovább az 1950-es években Lászlóffy Woldemár, majd 1955-ben, a matematikusok „paraméter mentes” regresszió-analízisének publikációját 30 évvel megelőzve, Szesztay Károly készítette el a világ legkiválóbb árvízi előrejelzési rendszerét, amely jelenleg, a számítógépek kapacitásával a legkisebb négyzetek módszerével matematikailag, elméletileg és gyakorlatilag is a legmegbízhatóbb módszer, amelynek maximális pontosságát már fokozni sem lehet. A mai számítógépes előrejelzési rendszer ezen előrejelzési eljárásoknak tehát a gyakorlati továbbfejlesztése. 7.2.1.1.1. Grafikus segédletek szerkesztése a folyók árvizeinek előrejelzésére A folyóink több tízezer km2-nyi árterületeit a gátaknak az átszakításával, meghágá- sával fenyegető árvizek idején a hidrológia legfontosabb feladata az árvízi tetőzésre, a várható legmagasabb árvízszintekre vonatkozó, lehető legkorábbi, gyors és megbízható, pontos előrejelzés. Ezen gyors és pontos előrejelzések csak megbízható vízrajzi észlelési adatok alapján szerkesztett és a jelenlegi vízjárási folyamatokra illeszkedő előrejelzési segédletek, vagy számítógépi módszerekkel készíthetők. Az árhullámok levonulását a nyíltfelszíni vízmozgás hidraulikai törvényei szabályozzák. Ezen hidraulikai törvények alkalmazásához igen részletesen kell ismernünk a folyó természet alkotta medrének, időben módosuló, méterről méterre változó geometriai, topográfiai adatait és ezen szelvények közötti mederszakaszok érdességét. Nagyon 194
