Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
A hullámterek, mellékágak vízháztartásának és e vízháztartási viszonyok változásának az értékelésére ezen számítások és ábrák az MH Műszaki Hidrológia szoftverével, számítógéppel vízállás adatokkal is elvégeztethetők. A Baja melletti Gemenci erdőben a Duna mellékvizeiben víz csak 350 cm-nél nagyobb vízállás esetén mozog, a hullámtér holtágai, tavai csak 450 cm-es vízállásnál kapnak vizet, a hullámtér területét pedig 650 cm-es vízállásnál fedi a víz. Ezen „vízigények” természetes kielégülésének biztonságát jellemző feltételes valószínűségeket a vízállások idősora Cramér-Leadbetter metszek módszerével való elemzésével, a vízigények kielégülése évi időszak összegének a szintektől függő feltételes valószínűségeinek és az eredményes események évi száma elméleti feltételes valószínűségi eloszlásainak, normális és Poisson eloszlásoknak a görbeseregeivel jellemezzük (IV.- 65./a.-b. ábra) A vízkészletek vízfolyás hossza menti változásainak jellemzéséhez szükséges hidrológiai hossz-szelvények alapja a vízfolyás kisvízi vízhozam hossz-szelvénye, amelyet nagyobb folyók esetében a folyó valamennyi vízhozam-nyilvántartó állomásának és a mellékfolyók torkolathoz közeli állomásainak összetartozó kisvízhozam értékei alapján szerkesztett vonalsereggel kell a számítógép adatai alapján ábrázolni. Az összetartozó kisvízi vízhozamokat opcionálisan vagy az azonos tartósságok, vagy más azonos statisztikai mutatók alapján választjuk meg. A számítógép által ábrázolt hossz-szelvény mérceszelvényeinek vízhozam-léptékéhez a számítógép koaxiálisán hozzákapcsolja a vízigények kielégíthetősége kockázatát szolgáltató feltételes eloszlásfüggvények bármelyik ábráját. Alapszint cm Arhullámos időszakok összegének eloszl. DUNA - BAJA Árhullámok hossza (nap) IV.-65./a. ábra 150
