Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)

6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK

dard módon becsült 10 vízigény szintre, a vízfogyasztás időszakára meghatározza a vízigény kielégítés biztonsági mutatóit. Azaz a számítógép meghatározza és ábrázolja a vízigény szinteknek megfelelő összefüggő vízhiányos időszakok éves maximális hosszának, valamint ezen időhosszak évi összegeinek - azaz a Lászlóffy féle „tartóssági felületnek” megfelelő - feltételes valószínűségi eloszlásait. Ugyancsak szá­mítja és kinyomtatja a számítógép a vízigény szintek alapján rögzített összefüggő víz­hiányok mennyisége évi maximális értékének és ezen vízhiányok évi összegeinek, va­lamint az évi vízhiányos időszakok számának a Cramér-Leadbetter féle metszék (crossing) módszerrel meghatározott feltételes eloszlásait. A feltételes eloszlásfüggvé­nyeket a számítógép MH Műszaki Hidrológia szoftvere a megfelelő elméleti eloszlás- függvény típusra, maximumok esetén a szélsőértékek, a Gumbel vagy Frechet típusú valószínűségi eloszlásfüggvényekre, évi, vagy nyári összegek esetén a normális való­színűségi eloszlásra, az eseményszámok valószínűségelméleti elemzése esetén Poisson eloszlásra illeszti. Rövid időszakok, évszakok, hónapok esetén az események száma ki­sebb annál, hogy az elméleti valószínűségi eloszlások matematikai alapjai igazolódja­nak és így ezen alapfeltevések teljes biztonsággal érvényesüljenek. Ezért a számítógép szintenként, Kolmogorov próbával ellenőrzi az illeszkedést és az empirikus eloszlás és az elméleti eloszlásfüggvény közötti választást a felhasználó dönti el. A feltételes el­oszlás háromváltozós függvényét a számítógép a vízigény-szintek és a valószínűségek koordinátarendszerében ábrázolja úgy, hogy a megszerkesztett görbék paramétere a kérdéses feltételes valószínűségi változó. Ezen ábrázolási módot a vízkészletet jellemző hossz-szelvényekhez való koaxiális kapcsolódás miatt vezettük be. A valószínűségek tengelye opcionálisan meghaladási, vagy meg-nem-haladási valószínűségeket jelöl. A Fekete Körös mezőgazdasági vízkészletét jellemző Lászlóffy féle tartóssági felü­let F(x|t) = p(q > x|T = t) feltételes valószínűségi eloszlásfüggvényt jellemző gyakorisági görbesereg. A Cramér-Leadbetter módszerrel szerkesztett „vízhiányos időszakok” ösz- szegének F(t|x) = p(t < t|Q = x) feltételes eloszlásfüggvényének valószínűségi változói azonosak a Lászlóffy féle tartóssági felületével, de az adatok alkalmazása ellentétes: a tartóssági felület feltétele a vízhiányos időszakok havi összege és a Q vízhozamnak a meghaladási valószínűségét becsüljük. A Cramér-Leadbetter módszer vízhiányos idő­szak összegeinek feltétele a Q vízigény és a vízhiányos időszakok hosszának a feltéte­les meg-nem-haladási valószínűségi eloszlását ábrázolja a görbesereg (IV.-63./a.-b. áb­ra) Az MH Műszaki hidrológia szoftverben a Cramér Leadbetter féle inetszékmód- szerrel meghatározott nyári maximális vízhiány hosszának és az nyári vízhiányok ösz- szegének meg-nem-haladási valószínűségei jellemzik a legjobban a öntözési vízigé­nyek biztonságát. Közismert, hogy 6 napnál rövidebb vízhiánynak nincsen negatív kö­vetkezménye, viszont 25 napnál hosszabb vízhiány már teljes tönkremenetelt okoz. A hiányzó vízmennyiségeket pedig lehet a vízművek ivóvizével pótolni, amelynek költsé­gei az aló ábra görbeseréből becsülhetők (IV.-64./a.-b. ábra) 147

Next

/
Thumbnails
Contents