Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
Alap vízhozam m3/s Legnagyobb árhullám tömegek eloszlása DUNA - MOHÁCS DUNA Artiullámok tömege 100 millió m3 10 20 A számítógép opcionálisan megszerkeszti a megjelölt meghaladási valószínűségű árhullámot azon hipotézis alapján, amely szerint egyes hazai folyóinkon, például a Körösökön az árhullámok tetőző vízhozama és szintek fölötti víztömegek és a szintek árhullám-időtartamai egymással fiiggvénykapcsolatban lévő változók és így a P valószínűségű árvíz egyetlen árhullámmal jellemezhető. Ezt az árhullámot az előző hipotézis szerint tehát a tetőzés eloszlásfüggvényének és az árvízi időtartamok és vízmennyiségek feltételes valószínűségi eloszlásfüggvény-nyalábjainak alapján kell megszerkeszteni. A heves vízjárású hegyvidékeken az árhullámok a csapadékintenzitás időbeni alakulását igen érzékenyen követik. Ilyen vidékeken, az előzőekkel szemben azt lehet feltételezni és matematikai statisztikai úton ellenőrizni, hogy az árhullám tömege és tetőző vízhozama két egymástól teljesen független valószínűségi változó. Ebben az esetben valamely árhullám előfordulási valószínűsége a két alapadat, a tetőző vízhozam és az árvíztömeg előfordulási valószínűségének a szorzata. (IV.-62./a.-c. ábra) Ennek megfelelően a keresett P valószínűségű árhullám nem egyetlen árhullámképpel, hanem egy árhullám sorozattal jellemezhető. Az árhullámok sorozatának elemei azonban jól meghatározott burkológörbével határolhatok és az egyes árhullámok alakja is megfogható. A Gumbel eloszlású tetőzések és árvíztömegek esetén, valamint a Dunánál normális eloszlású tetőzések és árvíztömegek esetén az árvízcsökkentő tározók, vagy a „szükségtározók” méretezésére ezen árhullámok kétdimenziós Gumbel, illetve normális eloszlását kell számítani. 140 IV.-61. ábra
