Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)

6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK

amely összegezést a számítógép addig az n értékig végzi, amíg a képlet Poisson szorzata nem éri el a nullát. Amennyiben az árhullámok egymástól nem függetlenek és így számuk nem Poisson eloszlású az eljárás nem alkalmazható.

Grafikus illeszkedés vizsgálat Exponenciális eloszlás

(nap) 000011 Árpás Rába

Az MH. Műszaki Hidrológia szoftver vizsgálata szerint a Rába Arpás-i szelvényében a 25,5 m3/s vízhozam fölötti árhullámok tetőzései közötti időszakok hossza, a szemilogaritmi- kus tengelyű koordinátarendszerben ábrázolt gyakorisági adatok egyenest közelitő pontsora miatt exponenciális eloszlású, és ennek megfelelően ezen árhullámok száma Poisson eloszlású

IV.-58. ábra

A Rába Árpás szelvényének 16 éves adatsorának 16 évi maximális árvízhozama kevés ahhoz, hogy egy ekkora statisztikai mintából a jelenkort és a jövőt jellemző statisztikai sokaság elméleti valószínűségi eloszlásfüggvényét megbecsülhessük adatai már nem függetlenek egymástól és ezért a Gnyegyenkó tétel alapján a szélsőértékek eloszlásfüggvényei nem illeszkednek az évi maximális vízhozamok gyakorisági eloszlására A lognormális eloszlás simuló függvényének illeszkedése magas szintű (l-L(z) = 0,983), de mivel ezen függvény azon valószínűségi változónak elméleti eloszlása ami igen sok egymástól független valószínűségi változó szorzata (például a különböző méretű hordalékszemcsék száma Pólya György világon első természettudományos elméleti valószínűségi eloszlás elemzése alapján). Mivel az árvízhozam nem lehet valószínűségi változók szorzata, a lognormális eloszlás csak simuló eloszlás-függvény amelynek tűrési sávját Kolmogorov gyakorisági eloszlásokat jellemző függvényével lehet és kell meghatározni (IV.-59. ábra).

136