Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)

6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK

vízhc ( mC 7000 6500 6000­5500­5000­V«l<í zam 3/8 > DU i iszlnü N NA ­ségi e IORM (tűrés MOHj loszlá A L sáv oki \cs stípus eloszlás <al) vizsg DUN diát A ♦9591­70% 70% 1901 - . Éves i maxim 1992 95% um 1-L(z)-0 784 V 0 0 0 1 0 2 0 3 0 4 0 5 0 6 0 7 0 P. val 8 0 5>szinüs 9 1 »9 0 IV.-55. ábra Közepes vízfolyások esetén az elméleti valószínűségi eloszlásfüggvények alkalma­zásának alapfeltételei nem biztos, hogy teljesülnek, így előfordulhat, hogy a választott elméleti eloszlásfüggvény típus az észlelt adatok gyakorisági eloszlására nem illeszke­dik. Ilyen esetben, amidőn a feldolgozható adatsor, a statisztikai minta 40-évnél hosz- szabb gyakorisági eloszlás kisimítására és extrapolálására úgynevezett simuló elosz­lásfüggvényeket, három paraméteres gamma vagy más néven Pearson III. típusú, illet­ve ugyancsak három paraméteres lognormális eloszlást alkalmazunk. Ezen simuló el­oszlásfüggvények az elméleti alapok hiánya miatt csak az észlelt adatok gyakorisági értékeire épülnek, az elméleti alapok információit nem alkalmazzák. Ennek megfelelő­en a függvények tűrési sávjaik jóval szélesebbek. A Fekete Körös Gyulai szelvényének heti adatai már nem függetlenek egymástól és ezért a Gnyegyenkó tétel alapján a szélsőértékek eloszlásfüggvényei nem illeszkednek az évi maximális vízhozamok gyakorisági eloszlására. A lognormális eloszlás simuló függvényének illeszkedése magas szintű (l-L(z) = 0,983), de mivel ezen függvény azon valószínűségi változónak elméleti eloszlása ami igen sok egymástól független valószí­nűségi változó szorzata (például a különböző méretű hordalék szemcsék száma Pólya György világon első természettudományos elméleti valószínűségi eloszlás elemzése alapján). Mivel az árvízhozam nem lehet valószínűségi változók szorzata, a lognor­mális eloszlás csak simuló eloszlásfüggvény amelynek tűrési sávját Kolmogorov gyako­risági eloszlásokat jellemző függvényével lehet és kell meghatározni (IV.-56. ábra). 60 évnél hosszabb adatsor esetén követjük Bemier törvényét, amely szerint ameny- nyiben a kétheti, vagy háromheti időegységek vízhozam-adatai már egymástól függet­lenek akkor a maximális árvízhozamok meghaladási valószínűségeit a két, illetve há­rom éves maximális vízhozamok elméleti szélsőérték eloszlásfüggvényével lehet és kell jellemezni. 133

Next

/
Thumbnails
Contents