Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
például a csapadék-adatsorok évi összegeinek sok évi átlagai a valószínűségi változó elméleti normális eloszlásának csak egyik paramétere, amely a területet általában csak földrajzi jellemzés, összehasonlítás szempontjából jellemzi. A műszaki hidrológiai feladatok megoldásánál ezen véletlen eseményeknek másik fontos paraméterére a „szórásra” is szükség van. Itt is hangsúlyozzuk, hogy a műszaki hidrológiai méretezések során a vizsgált szelvényre jellemző adatsorok közvetlen statisztikai elemzésére van szükség: de ezen paraméter földrajzi eloszlása is igen értékes földrajzi, műszaki, gazdasági összehasonlításokra ad lehetőséget. Ezért igen nagy jelentősége van annak a két térképnek, amelyet Virág Mihály és Eszéky Ottó szerkesztett 1979-ben Déldunántúl lefolyási adatai évi q(x, y) középértékeinek és a[q(x, y)] szórása területi eloszlásának az ábrázolására. 6.3.4.1.3. Magyarország néhány vízgazdálkodási jellemzőjének területi eloszlását ábrázoló hidrológiai térképek A vízgazdálkodás ismert problémáinak, az árvízveszélyeknek, az eróziós veszélyeknek, valamint a vízkészleteknek, vízerőkészleteknek területi alakulása is a vízgazdálkodási kerettervezés természeti adottságainak fontos alapadata. Ezen mutatókat ábrázoló hidrológiai térképeket a közvetlen mért adatok, illetve az észlelt adatokból számított értékek alapján szerkesztett térképek kombinációjával határozzuk meg. Ezen feladatokhoz felhasználjuk a bányászati teleptan szintvonalas térképek algebrájának nevezett módszertanát, amely a modern matematika általános elveit felhasználva, matematikai precizitással definiálja az izovonalas térképekkel, mint algebrai elemekkel végrehajtható műveleteket. A szintvonalas térképek algebrája szerint az évi párolgás sok éves P(x, y) átlagát ábrázoló szintvonalas térkép a C(x, y) átlagos csapadék és a q(x, y) fajlagos lefolyás két térképének a P(x, y) = C(x, y)-q(x, y) 6.115 különbsége, ahol q fajlagos lefolyás értékek szintvonalait is mm/évben kell ábrázolni (IV.-44./a.-b. ábra). Ezen két ábra adatainak a különbségével lehet megszerkeszteni a fajlagos párolgás térképet. Az eróziós veszély topográfiai és vízjárási jellemzésére az S(x,y) lejtőkategória és az évi átlagos csapadékösszegek C(x, y) szintvonalas térképeinek Er(x, y) = S(x, y) • C(x, y) 6.116 szorzattérképét használjuk (IV.-40. ábra). 113
