Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE
R = Z(H(t)-H0).Dt ha H(t) > H0 5.145 szorzatösszegeként értelmezett „árvédelmi töltésterhelés” fogalmát. Nyilvánvaló, hogy az így értelmezett töltésterhelés a vízállásidősomak a Cramér-Leadbetter metszék (crossing) módszerrel Ho szinten lemetszett árhullámainak a területével azonos, azaz R = Hm l[H(t) - H0] ■ Dt = J[H(t) - H0]dt ha H(t)>H0 5.146 Az árvizek során esetleg keletkező szakadások okozta károk mérséklésére a teljes árterületet lokalizációs zónákra osztják. Ezen lokalizációs egységeket határoló lokalizációs töltések méretezéséhez ismerni kell a területet elárasztó, azaz a szakadás helyének terepszintjét meghaladó árhullám-tömegét. Hasonló adatokra van szükség egyes folyómenti városok biztonságát fokozó felvízi, töltések mögötti régebben vésztározóknak nevezett „szükségtározók”, méretezésénél. A hullámterek élővilága, illetve esetleges hullámtéri hasznosítások, üdülőházak, mezőgazdasági létesítmények szempontjából fontos adat a hullámtérre kilépő árvízi vízállások időtartama, ezek évi összege, az árvédekezési munkák időtartama szempontjából pedig ezek maximális évi hossza. A vízfolyások árvízviszonyainak jellemzésére tehát a tetőző vízhozamok mellett a levonuló árhullámok ismeretére is szükség van. Az árhullámok Q = f(t) függvényei az NQ maximális hozamokhoz hasonlóan az időjárási viszonyoknak megfelelően véletlen események. Az árhullámok előzőekben említett időfüggvényei, a maximális árvízhozamok numerikus valószínűségi változójával ellentétben a vízjárás strukturált sztochasztikus folyamatát jellemző valószínűségi változók, amelyeknek elemzésére a Cramer-Leadbetter féle „crossing-, metszék módszert” használjuk fel. A metszék módszer alkalmazása magától adódik: a vízállásidősor lemetszett árhullámának területeként definiált töltésterhelésnek a fogalmát Károlyi Zoltán évtizeddel korábban már bevezette. Az árhullámok vízhozamainak tömegével kapcsolatos vízhozam idősor lemetszések pedig nyilvánvalóan a numerikus hidrológia kezdetéig visszavezethetők. 5.2.3.I. Az árhullámuk jellemzése a vízállás és vízhozam adatsoroknak metszék módszerrel történő elemzésével Az árvédelmi gátak szakadásának veszélyeztetését jellemző, 5.146 összefüggéssel jellemzett töltésterhelés a vízállásidősor határozott integráljaival számítható. Mivel a vízállás és a vízhozam kapcsolata még kivételes esetben sem lehet lineáris, az árvédelmi töltésterhelés számításánál a vízállás-vízhozam transzformáció nem alkalmazható. Az ezzel kapcsolatos számítások során tehát mindenképpen az észlelt vízállások adatsorának az elemzésével kell a vizsgálatokat végrehajtanunk. A vízállásadatok 95
