Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)

5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE

A szerkesztés maga viszonylag egyszeri: Az első Dt időegység záró ordinátájának felső végpontját kivetítjük a segédábra Qk(t) = f[S(t)] görbéjére és ezen metszéspontból a - a irányú szerkesztési egyenessel elmetsszük a + a irányú segédegyenest. Ezen met­széspontot ezután visszavetítjük az első Dt időintervallum felező merőlegesére. Ez az első Dt időegységnek megfelelő QÚO+Q^ + P') 598 2 érték, azaz a belépő árhullámnak a trapézszabállyal közelített középordinátája. A Qk(t) = f[S(t)] előzőekben kijelölt metszéspontjából folytatjuk a szerkesztést a + a irányú szerkesztési egyenes meghúzásával. Ezután visszatérve a Qk = f(t) árhullámképhez ezen következő (ennél a második lépésnél a második) Dt időegység záró ordinátájának a felső végpontját átvetítjük a Qk(t) = f|S(t)] segédgörbére. A segéd­görbével való metszéspontból - a irányban húzunk szerkesztő egyenest és ezen egye­nesnek a + a irányú, előző lépésben meghúzott egyenesével való metszéspontját vetít­jük vissza a kérdéses (ezen második lépésben a második) Dt időegység függőleges fele­ző ordinátájára. Ezt a szerkesztési eljárás folytatjuk mindaddig, amíg a belépő - a me­derben maradó alap-vízhozamnál ugyancsak levágott árhullám - ezt az alapvízhoza­mot, azaz a Q,t koordinátarendszer vízszintes tengelyét el nem éri. Az alapszerkesztéshez hasonlóan a csúcsérték elérése után a a szerkesztési egye­neseket ellenkező irányban, lefelé kell meghúzni, mert a metszéspontok csak így szer­keszthetők meg. A szerkesztés során, nyilvánvalóan a megszerkesztett belépő árhul­lámnak éppen a csúcsánál kell a kilépő árhullámot metszenie. A Virág-Sorrensen módszerrel tehát kisvízfolyások árvizek során elöntött völgyei­nek árhullám-csökkentő hatása is figyelembe vehető. Mindezen számítások eredményei azonban a leggondosabb munka esetén is változatlanul a becslések fogalomkörébe tar­toznak, ezért az árvízi hidrológiai hossz-szelvények szerkesztésénél ezt érzékeltetni kell. A vízhozam-nyilvántartó állomások megfelelő hosszúságú, homogén idősorából számított p valószínűségű árvízhozamok számértékeit a hossz-szelvény megfelelő or­dinátájára három számjegy pontossággal szokás felírni, esetleg e számok bekeretezett kiemelésével. A többi, becsült értéket csak két értékes számjeggyel jellemezzük. 5.2.2. AZ ÁRVÍZHOZAMOK ELŐFORDULÁSI VALÓSZÍNŰSÉGÉNEK ÉRTELMEZÉSE A p%-os meghaladási valószínűségű árvíz, a sokszor idézett megfogalmazása sze­rint, az az évi maximális árvízhozam, amely, vagy amelynél nagyobb, nagyon nagy idő átlagában 100 évenként átlagosan p-szer fordul elő. Ezen definíciónak gyakorlati je­lentősége azonban vitatható, hiszen nagyon nagy idő átlagos 100 éves időszakaira vé­ges T élettartamú műveket optimális módon aligha lehet méretezni. 78

Next

/
Thumbnails
Contents