Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE
használhatjuk. Egyes konkrét árhullámok rekonstruálásához csak magát ezen árhullámokat kiváltó csapadékok észlelt adatait használhatjuk, amelyeket a vízfolyás vizsgált szelvénye vízgyűjtő területének tájegységeiben mértek. Amikor tehát a következő fejezetben az adathiányos vízfolyás esetében az adathiány-pótlásra a csapadékáthelyezés elvének az alkalmazásával több évtizedes napi vízhozam adatsorok a generálásának a módszertanát tárgyaljuk, elöljáróban hangsúlyoznunk kell, hogy a generált vízhozamadatsor olyan statisztikai minta, amelyből becsült eloszlásfüggvény ugyanazt a statisztikai sokaságot jellemzi, mint amiből a nem észlelt, valós vízhozamok idősora származott, de az egyes generált adatok és a nem észlelt vízhozamok egyes értékei között semmiféle kapcsolat nem becsülhető. 5.2.1.5.1. Az árvízi adathiány pótlása adatgenerálással Az adathiány-pótlás alapja tehát, a csapadékáthelyezés elve alapján a kérdéses vízgyűjtő területre jellemző, hosszúidejű C(t) csapadék-idősorból a Q({t) fiktív vízhozamidősor előállítása, azaz a Q,<t) = A[C(t)] 5.54 függvény-transzformáció végrehajtása. Természetes felszíni, vagy felszín alatti tározókkal nem befolyásolt heves vízjárású kisvízfolyásoknál az árvízi tetőző vízhozamokat a felszín alatti készletekből származó vízhozamok alig befolyásolják. Az évi maximumok meghaladási valószínűségeinek becsléséhez szükséges adatok generálásánál tehát elegendő csak a felszíni lefolyással számolnunk. Feladatunk tehát a felszíni lefolyást kialakító csapadékokhoz tartozó árhullámok vízhozamainak, elsősorban ezek tetőző értékeinek a számítása, becslése. Elöljáróban azonban hangsúlyozzuk, hogy teljes idősort kell generálnunk, nem korlátozódhatunk az „évi maximális”, még kevésbé az előre adott valószínűségű árhullámok generálására. Az árhullám tetőző hozama ugyanis a felszíni lefolyásnak, a csapadék felszínen lefolyó részének, a „hatékony csapadéknak” a lineáris transzfor- máltja. Ez a felszíni lefolyás pedig a csapadék és a beszivárgás különbsége. A beszivárgás pedig a talajnedvességnek a függvénye, ami viszont a megelőző időszak csapadék- és párolgási viszonyaitól függően alakul. A települések csatornázásának méretezésénél, elsősorban a zártsorú beépítésű városok esetében, a mesterséges csatornákkal a vízzáró felületű utcahálózatra, illetve a házsorok tetőzetére hullott csapadék teljes egészét kell levezetni. Ilyen esetben a racionális, illetve idő-terület módszer alkalmazásánál (lásd a 3.2.11.4 fejezetet) valóban közvetlenül csak magát az adott valószínűségű csapadékkal azonos meghaladási valószínűségű levezetendő vízhozamot kell kiszámítanunk. Természetes vízfolyás adott valószínűségű árvízhozamait ilyen úton számítani nem lehet, hiszen a beszivárgás sok esetben nagyobb mértékben befolyásolja a lefolyást, mint a csapadék. 50
