Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.4. A VÍZJÁRÁS SZABÁLYOZÁSÁNAK HIDROLÓGIÁJA
5.4.4.9.1. A gát alatti szivárgás számítása A gát alatt, illetve a gáton keresztül elszivárgó víz a tárolt, az időben változó S,(t) vízmennyiségnek megfelelő H(S,) tóvízállástól függő víznyomásnak és szivárgó felületeknek a függvénye. A szivárgási veszteség becslésére az Sz, = v, -a, = k• Ij -a; 5.852 Darcy képlet használható, amelyben at az S,(t) tárolt víznek megfelelő szivárgási felület, I, pedig ugyancsak ezen tárolt vízmennyiségtől függő geometriai méreteknek megfelelő hidraulikus esés, amely nyilvánvalóan az elzárási szelvény mentén, a keresztszelvény geometriai adatai szerint pontonként is változik. Ezen értékek topográfiai, talajmechanikai felmérésekkel megbecsülhetők, de a teljes szivárgási szelvény minden eleme előre aligha rögzíthető. A hazai völgyzárógátas tározókat talpszivárgó rendszerrel látják el, amelynek gyűjtővezetéke az összegyűjtött szivárgó vizet, köbözéssel könnyen mérhető módon a vízfolyás alvízi medrébe juttatja. A tározó üzembe helyezése után néhány hónap alatt tehát a megmért Szj szivárgó vizmennyiségek és a tárolt Si(t) vízmennyiségek közötti 5.853 kapcsolat és e kapcsolat alapján az Sz, vektor elemei megbecsülhetők. Ennek megfelelően a szivárgási veszteségek P,(sz) = p(szj = f[s,(t) = i • DV]) = P[s(t) = i • DV] = P,(s) 5.854 valószínűségi eloszlása is megadható. A szivárgási veszteség átlaga és egyben a várható értéke pedig az SÍ= £P,(sz)-Sz, 5.855 i=0 összefüggés alapján számítható, ahol P, a VIS vektor első blokkjának sorvektora. A mért szivárgási adatok és az S(t) = i-DV kapcsolat becslésénél a fogyasztás következtében kialakuló vízszint változásokat célszerű figyelembe venni, mivel az összetartozó fogyasztás előtti S(t)* = (i+m)-DV illetve fogyasztás utáni S(t) = i-DV tározott vízmennyiségekhez azonos P, valószínűség, de az M = m-DV fogyasztásnak és az i-DV vízmennyiségnek megfelelő különböző nyomómagasságok tartoznak. 405
