Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.3. A HASZNOSÍTHATÓ VÍZKÉSZLETEK
Ezen C típusú modell Q(tk + 0) - Q(tk) + DQk alaptulajdonságának megfelelően P(Ük áx) = P[Q(tk+1 )>Qi] + (l-e—)■ P[0{tk) + DQk <Qj] + , s 1 Q(tk) + DQk + p Qo tk >Q„ 0<Tk In—— < x a Q, 5.433 Ezen összefüggésben az utolsó tagot a B típusú modellhez hasonlóan (lásd 5.422 összefüggést) itt is átírva kapjuk, hogy P(Ük ^ x) = p[Q(tk+1 )>Qi]+(l-e_Tk) • P[q(t k) + DQk < Qj] + + p[q, <Q(tk) + DQk <Qj -eaTk, xk <x]+ 5.435 + p[qo •ea^Tk_x^ <Q(tk) + DQk <Qj -eaTk, xk > x Az előző szakaszban a B típusú modell tárgyalásánál részletezett gondolatmenettel a C típusú modell esetében a vízhiányos időszakok hosszának a feltételes valószínűségi eloszlását az alábbi formulákkal megfogalmazott algoritmusokkal számítjuk: y f(x|y) = p(ük <x|q, = yj = 1 - G(y) + (l - e_|3'x) • J G(y - x)h(x)dx + J ye ye y | ü(y - x) • h(x)dx 0 •ß-e’15'' y jcfye^-x 0 1 • h(x)d.\ 5.436 •ß-e p'vdv Az összefüggés általános alkalmazhatóságának az illusztrálására a DQ szuperponálódó felugrás sűrűségfüggvényét h(x) szimbólummal jelöltük, utalván arra, hogy ezen valószínűségi változónak exponencialitására vonatkozó munka hipotézis alkalmazása itt nem szükséges. Megjegyezzük, hogy az integrálok zárt alakban nem számíthatók ki, de értékük numerikusán számítható. 205
