Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.3. A HASZNOSÍTHATÓ VÍZKÉSZLETEK
Az a./ ábrarész azt az esetet mutatja, amikor a vízhiány a tk, tk+2 időintervallumon belül jelentkezik és a tk+i időpontbeli Q(tk+i + 0) „felugrás”, azaz az árhullám időpontjában befejeződik. Tehát: Q(tk + 0) > Qi > Qmin(tk+i) = Q(tk+i- 0) és Q(tk+, + 0) > Qj Üt- (tk+, - t) < (tk+, - tk ) = Tk 5.399 A b./ ábrarész esetében a Q, vízigénynél mind a tk időpontbeli Q(tk + 0) „felugrás”, mind a tk+i időpontbeli Qmm = Q(tk+i - 0) lokális minimum nagyobb, és ezért ezen Tk időszakon belül nincsen vízhiány, azaz Q(tk + 0) > Q, < Qmu,(tk+1) = Q(tk+i - 0) Ük = 0 5.400 A c./ ábrarész arra az esetre vonatkozik, amikor az egész xk = tk+i - tk időintervallumban vízhiány van mert a tk időpontbeli Q(tk + 0) „felugrás” nem érte el a Qi vízigény szintjét, azaz Q(tk + 0) < Q, > Qmin(tk+, ) = Q(tk+I - 0) Ük - (tk+i - t k) ~ Tk 5.401 A d./ ábrarész az a./ ábrarésszel azonosítható, azzal a különbséggel, hogy a tk+i időpontbeli Q(tk+i + 0) „felugrás” nem érte el a Q, vízigény szintjét. Ilyen esetben a tk, tk+i időintervallumra meghatározott Ük vízhiányos időszakasz hosszához a következő Ük+i vízhiányos időszakot hozzá kell adni, azaz ha Q(tk + 0) > Qi > Qmm(tk + 1) = Q(tk+i - 0) és Q(tk+i + 0) < Q, Ük = Ük- + Ük+i = (tk+i -1) + [(tk+2 - tk+i) = Tk+j ] = (tk+2 - t) 5.402 5.3.2.2.2.3.1. A lokális vízhiányos időszakok hossza feltételes eloszlásának a becslése az árhullámoknak Q0 = konstans „felugrással” történő modellezésével Az A típusú modell alaphipotézise szerint Q0 rögzített konstans érték. Nyilvánvaló, hogy ha Q,>Qo akkor Ük^xk 5.403 197
