Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)

5.3. A HASZNOSÍTHATÓ VÍZKÉSZLETEK

A 9 paraméter kiszámítása után a p paramétert a 5.329 képlet alapján

M(Qmin) =

9

p + p-9

összefüggésből

P =

(9 + l)-M(Qnun) (9 + l)-rn(Qmm)

5.336

5.337

számítjuk.

A kétféle úton számítható paraméterek összevetése alapján lehetőségünk van a hipotézisek komplex igazolására.

A T függvények kézi számításához a megfelelő táblázatok rendelkezésre állanak (Csoma-Szígyártó, 1975). Ennek ellenére ezen számítások igen fáradságosak, hosszadalmasak. A gépi számítástechnika nemcsak az egyes esetekben könnyíti meg a munkát, hanem segítségével olyan nomogram szerkeszthető, amellyel a kiszámított paraméterek birtokában az eloszlásfüggvények közvetlenül megszerkeszthetők.

A nomogramot az eloszlásfüggvénynek a

z=p-x 5.338

koordináta-transzformációjával és a már alkalmazott

9 =-2- 5.339

a

összevont paraméter

k = 1-9 5.340

kiegészítő értékének a bevezetésével szerkesztettük meg.

Ily módon a B típusú modellnek a lokális minimumokra vonatkozó eloszlásfüggvénye így írható:

F(z = p • x) = P(Qmin < Q0 • z = x) = 1 - e'z + z'~p • r(p) • [ 1 - Tp(z)] 5.341

Ezen három változós [P,z,F(z)] függvény p paraméterrel jellemzett eloszlásfüggvény sereggel jellemezhető, amelynek Q0 átlagával redukált, azaz p -vei szorzott valószínűségi változójából a keresett Qmin értékek valószínűségei egyértelműen meghatározhatók. (III.57. ábra).

182