Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.3. A HASZNOSÍTHATÓ VÍZKÉSZLETEK
x = n 5.282 n n-lOgQ0-i;iogQmm,i i=l Azaz a X paraméter 1 / X reciproka a Qmin lokális minimumoknak a Q0 kezdő értékre vonatkoztatott Q0 /Qmin relativ értékek mértani középértékének a logaritmusa. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a paraméterek különböző számítási módszereinek a párhuzamos alkalmazása az igen egyszerű és a továbbiakban is igen előnyösen alkalmazható A típusú modell illeszthetőségének a megbízható ellenőrzését szolgálja. 5.3.2.2.2.2.2. A lokális minimumok eloszlásának a becslése az árhullámoknak exA lokális minimumok elméleti valószínűség-eloszlás íuggvénytípusa a B típusú modellel is levezethető. Ennél a modellnél is a modellezett kisvízi hozamok minden h időpontbeli [Q0 = Q(tk + 0)] „felugrási” ponttól exponenciális apadási görbét követnek: A B modellbeli Q0 „árhullámcsúcsok”, felugrások exponenciális eloszlást követnek: Az exponenciális eloszlásfüggvény egyetlen statisztikai paramétere, ß a Q0 valószínűségi változó várható értékének a reciproka. Ezt az értéket az észlelt vízhozamidősorra illesztett exponenciális apadási görbék sorozata Q0 felugrási adatai statisztikai mintájának a várható értékével becsülhetjük: A vízhozamidősort közelítő, Q0 felugrásokból lecsengő exponenciális görbeszakaszok sorozatának ezen Q0 kezdőértékeit tehát külön statisztikai mintának tekintjük, amelynek elemei egymástól függetlenek. E statisztikai minta elemeinek exponenciális eloszlására vonatkozó munkahipotézist akár numerikus exponencialitás vizsgálattal, akár az adatok meghaladási gyakorisági eloszlásának szemilogaritmikus koordináta- rendszerben való felrakásával, grafikus eloszlástípus vizsgálattal ellenőrizzük. A folyamat Poisson jellege alapján a két egymást követő felugrás közötti görbe szakasz hossza törvényszerűen exponenciális eloszlást kell, hogy kövessen ponenciális eloszlású Q0 értékkel történő modellezésével Q(t) = Qo-e-“t 5.283 G(x) = P(Q0áx) = l-e-^ 5.284 5.285 173
