Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.3. A HASZNOSÍTHATÓ VÍZKÉSZLETEK
A vízjárás folyamatának legfontosabb jellemzői az A típusú modellben III.-55. ábra Megjegyezzük, hogy a gyakorlati tapasztalatok szerint ez a modell elsősorban azokon a Somogy megyei vízfolyásokon alkalmazható sikerrel ahol a vízgyűjtő területek nagy részét miocén kavicsos pannon rétegek takarják, amelyeken a felszíni lefolyás valóban csak akkor indul meg, ha ezen kavicsos fedőréteg vízzel feltöltődött. A modell alkalmazásánál, mivel a kisvízi vízkészletet vizsgáljuk, a felszíni lefolyás árhullámait figyelmen kívül hagyhatjuk és számításainkat, számítógépi programunk algoritmusát csak a kisvizekre koncentráljuk. A 4.3.1.1 fejezetben leírt módon, minden kisvízi időszakra külön-külön számított apadási görbék a paramétereinek meghatározzuk az átlagát és ezen modellek megbízhatóságát jellemző empirikus szórását. Ezen átlagos a érték segítségével minden árhullámot megelőző minimum pontról visszafelé a megelőző minimum pontig meghúzzuk az apadási görbéket, azaz a t* időpontban észlelt Q(t*) vízhozam érték ismeretében a Q®(t;-o) = Q»(c,)-e-“<''-<J = Q(i;) összefüggésből kiszámítjuk a Q®(t*~o) „kezdő-értéket” 5.225 Qo(t;-,)=o(t;) 5.226 Valamennyi árhullámra elvégezvén ezeket számításokat, ábrázolva az eredményeket könnyen eldönthető, hogy az 160
