Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.3. A HASZNOSÍTHATÓ VÍZKÉSZLETEK
sokaságot jellemző, a jövőre vonatkoztatható valószínűségeknek csak viszonylag tág határok közötti becslését teszi lehetővé. Arra kell tehát törekednünk, hogy a teljes adatsorban fellelhető információ halmazból minél többet hasznosítsunk. 5.3.2.2.1. Az elmetszéssel rőgzüett valamennyi esemény információ tartalmának felhasználása az évi jellemzők eloszlásának a becslésénél A csapadékfolyamat által szabályozott vízjárási folyamatoknak a vízfogyasztás szempontjából kritikus időszakait nyilvánvalóan a csapadékok által geijesztett árhullámok, viszonylagosan bővebb vizű időszakok választják el egymástól. Ezen jelenségek évi, évszakonkénti száma, elsősorban vulkanikus hegyvidékek vízfolyásain, a csapadékeseményekhez hasonlóan egymástól független valószínűségi változó, azaz ezen „független növekményű eseményfolyamat” jelenségeinek, azaz a vízhiányos időszakoknak a száma Poisson eloszlást követ. 5.3.2.2.1.1. Az események száma Poisson eloszlásának a felhasználása az egyes valószínűségi változók évi maximális jellemzői feltételes valószínűségi eloszlásának a becslésénél A viszonylagos vízhiányok évi maximális hossza eloszlásfüggvényének a becslésénél a Todorovic-Zelenhazic elv itt is alkalmazható: amiként az árhullámok sorozata a csapadékok független növekményű és így Poisson eloszlású eseményfolyamatának az eredménye, úgy ezen árhullámokat elválasztó, relatív vízhiányos időszakok is a csapadékok ezen eseményfolyamatával kapcsolatban vannak. A felszín alatt tározódó, beszivárgó vizek a kisvízi hozamokat jelentősen alakítják, ezért a „Poissonitásra” vonatkozó hipotézist minden esetben ellenőrizni kell. A Q, = y vízigénynek megfelelő szinten elmetszett vízhozamidősor így kijelölt árhullámcsúcsai közötti időszakok eloszlásának exponencialitását kell vagy numerikusán, vagy inkább grafikusan, szemilogaritmikus beosztású koordinátahálózaton ellenőrizni (III.-53. ábra). Amennyiben az elválasztó időszakok hossza exponenciális eloszlású akkor a Q, = y szinten metszett árhullámok és így természetesen a közöttük lévő vízhiányos időszakok N F(n|y) = p(N = n|Qi =y) = ^p-e“xW 5.203 Poisson eloszlású, ahol a /.(y) paraméter, azaz az y feltételtől függő hullámok számának várható értéke és szórása y-tól való függőségének hangsúlyozásával arra utalunk, a inetszékszintek fölötti hullámok számának átlagából becsült >.(y) paraméter és az y metszékszint közötti 151
