Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.1. A VÍZGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS HIDROLÓGIÁJA
A tervezési munkák hidrológiai méretezési feladatainak részletes tárgyalása után, azonos építésben tárgyaljuk a felsorolt művek üzemeltetésével kapcsolatos hidrológiai feladatokat:- a folyóknak az országot fenyegető árvizei elleni védekezés során alapvetően fontos árvízi előrejelzés kérdéseit,- a kisvízfolyások árvizeinek riasztási feladatait,- a belvízi helyzet elemzését és előrejelzésének módszereit,- a hajózható folyók vízállásainak folyamatos előrejelzéseit,- a vízkészletek alakulásának középtávú előrejelzéseit,- a tározók üzemirányításához szükséges előrejelzéseket és az üzemirányítási módjait vizhasznosítási, árvízcsökkentő és komplex tározók, tározó rendszerek esetén. Külön tárgyaljuk a hosszú távú hidrológiai előrejelzések lehetőségeit, korlátáit, illetve az esetleges klímaváltozások hidrológiai következményeinek elemzését. A hazánkban a vízgazdálkodási tevékenység szerves részét alkotó vízrajzi feladatokat a 6. fejezetben tárgyaljuk. 5.1. A VÍZGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS HIDROLÓGIÁJA Amint arra már többször utaltunk, a vízgazdálkodás a víz természetes földi körforgása időben és térben sztochasztikusan változó folyamatainak az embert és társadalmát veszélyeztető szélsőértékeit szabályozó, illetve azok okozta kártételeket mérsékelő tevékenység. Az ezen munkákkal kapcsolatos feladatok, új létesítmények megépítése, a megépültek korszerűsítése nemcsak a piaci keresletnek, hanem a természeti folyamatoknak is az eredménye. Ezen problémák időbeni felismerése, megfogalmazása, a problémák megoldási folyamatainak kidolgozása az országos vízgazdálkodás kerettervezés feladata. A vízgazdálkodási kerettervezés ideológia- és politikamentes tevékenység, amelynek hazai kezdetét Széchenyi István és Vásárhelyi Pál országot átformáló alapvető munkája indította el. Vásárhelyi Pál munkájának alapja a hidrológiai, hidrográfíai adatgyűjtés volt: munkája kezdetén, Duna- illetve Tisza-mappációnak nevezett topográfiai folyó felmérések során a nagy pontosságú geodéziai felvételek mellett a folyószakaszok felszíni sebességmezőjét is felmérte. Elődjének, Huszár Mátyásnak munkáját folytatva a világon elsőként a Dunán mérték meg sebességmérő szárnnyal nagy folyó- nak a vízhozamát már akkor, 175 évvel ezelőtt, pontosan úgy, ahogy ma is mérjük a vízjárásnak ezen legfontosabb adatát. A Tisza és mocsaras ártere rendezésére készített, világviszonylatban legnagyszerűbb megvalósított árvédelmi tervének méretezéséhez kiválóan megbecsülte a folyómeder hidraulikai vízszállítási kapacitását és e zseniális becslést használta fel olyan módon, hogy tervének pontos megvalósulása után eltelt 100 év során egyetlen gátszakadás nem történt, a Tisza medre stabilizálódott, az ártéren a 10
