Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE
csapadék intenzitás - kellő pontossággal az ország valamennyi földrajzi pontjára rendelkezésünkre áll. A csapadékregisztráló állomások pontjaira érvényes összefüggések több négyzetkilométeres, esetleg 100 km2 -nél is nagyobb A = y területre való kiterjesztése a csapadékvalószínűségi függvénynek s(y) területfüggő szorzókkal való transzformálásával a belvízöblözet egészére, illetve vizsgált részeire is kiterjeszthető: Imax(A=y) = f(t,T).s(y) 5.171 A súlyos, megoldatlan probléma az ismert valószínűségi eloszlású nagy csapadékok és a belőlük kialakuló felszíni lefolyás kapcsolata, amely a talajállapotnak, azaz a beszivárgásnak a függvénye. A tapasztalatok ugyan azt mutatják, hogy ezen záporok elsősorban akkor okoznak elöntéseket, amikor a talajt a megelőző országos esők kellőképen előkészítették, átáztatták. Ezen több dimenziós sztochasztikus folyamatok valószínűségi elemzéséhez nincsenek még dolgozható megfigyelési adatsoraink. Közel száz éve már, hogy ezzel a problémával a hazai műszaki hidrológia első művelői, Kenessey Béla és Korbély József már foglalkoztak és mindketten a megoldást az úgynevezett lefolyási hányad megfelelő vételével keresték. A Kenessey által javasolt konstans a = a, +a2 +a3 5.172 érték három összetevője közül a, a terep lejtési viszonyainak, ot2 a talajáteresztő képességének és a3 a növényborítottságnak a függvénye. Korbély József b a = a+-7=- 5.173 VT lefolyási képletével a beszivárgásnak a csapadék időtartama alatti változását próbálta meg figyelembe venni azzal, hogy a lefolyási hányad értékét a csapadék X időartama négyzetgyökének a reciprokával hozta kapcsolatba. A képletében szereplő a és b paramétereket a vízgyűjtő terület lejtési viszonyainak és talajának a függvényében adta meg. Mind Korbély, mind Kenessey hangsúlyozták, hogy képleteik csak becslés jellegű közelítésekre alkalmazhatók és a csapadék és lefolyás kapcsolatának a vizsgálatára részletes helyszíni vizsgálatokra van szükség. Korbély József ezeket a vizsgálatokat Európa egyik legelső kísérleti vízgyűjtő területén, a Bánát megyei Szernye mocsárhoz csatlakozó vízgyűjtőn meg is kezdte. E vizsgálatoknak azonban a világháború véget vetett. A lefolyási hányad kellő pontosságú meghatározásának legfőbb akadálya az a tény, hogy a felszíni lefolyás a csapadéknak és az időben változó beszivárgásnak a különbsége. Két numerikus tényező különbsége pedig szorzattá nem transzformálható. Ezen elméleti nehézséggel magyarázható, hogy e század végén sem lehet a lefolyási tényező121
