Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE
kád vége felé hullott. A két érték, a kérdéses rétegvastagság és a mélybeszivárgási arány tehát csak igen bizonytalan módon becsülhető. A kiindulási talajnedvesség meghatározása valamivel egyértelműbb: a csapadékidősor ismeretében kellő biztonsággal kijelölhető olyan hosszabb száraz időszak, amelyet követő hónap elején a talajról nagy biztonsággal állítható, hogy az holtvíztartalomig kiszáradt. Ilyen időpont volt például a Dunántúlon 1962 szeptemberében. A talaj holtvíztartalmát, „hervadáspontját” akár a higroszkóposságra vonatkozó laboratóriumi mérésekből, akár a talajtani térképek regionális adataiból jól megbecsülhetjük. Ehhez hasonló módon a csapadékadatok alapján kiválaszthatók olyan, többnyire késő őszi, általában novemberi, decemberi hónapok, amikor a talajnedvesség a természetes vízkapacitásig minden bizonnyal telített volt. A kezdő időpont és az ezen időpontban érvényes kezdeti talajnedvesség, a talaj természetes vízkapacitása, pórustérfogata, illetve holtvíztartalma, valamint a felszíni vízképződést befolyásoló talajréteg vastagsága és a vízkapacitás fölötti időegységenkénti többletvíz mélybe szivárgó arányának meghatározása után a kezdő időpontból kiindulva folyamatos időegységenkénti vízháztartási számításokkal követjük a talajnedvesség, a felszíni réteg alá szivárgó vizek és a felszínen maradó elöntések időbeni alakulását a hidrometeorológiai adatokkal végzett számítások alapján. A belvízi viszonyok ezen numerikus vizsgálati módszerét 1970-ben Török László dolgozta ki, akinek munkamódszerével, kézi munkával készítette diplomamunkáját Csanády Lászlóné 1973-ban. A hónapok, dekáitok valóságos párolgásának számítása mindenképpen igen nagy tömegű gépies munkát igényel, amelyre a múltban alig vállalkoztak. A párolgás számítások gépesítése minden vízháztartási munkának az alapja. Az 1987-ben elkészült párolgás számítási programot ezen Török László féle belvíz elemzési algoritmussal összekapcsolva a számítógép korlátlan számítási kapacitásával a módszer becslésekre alapozott eredményei pontosíthatók lettek. A gépi számítás részleteiben is pontosan követi a Török féle algoritmust. A sorolt adatok betöltése után a vizsgált időszak időegységenkénti csapadék összegek, a léghőmérsékletek és levegő relatív páratartama adatainak idősorait kell a gépbe tölteni. A számítógép ezután kiszámítja az egyes időegységek valóságos párolgásainak idősorát, amelyhez a megfelelő segédleteket a program a képernyőn be is mutatja (III.-39. ábra). A csapadék és párolgás adatsorok birtokában a gép folyamatos vízmérleg számítással az első időegységből elindulva meghatározza a teljes idősor minden hónapjára a talajnedvesség, a mélybeszivárgó vizek és a felszíni vízképződés idősorát. Ezt követően pedig a felszíni vízképződés idősorának statisztikai elemzésével meghatározza az évi maximális felszíni vízmennyiségek idősorát és ezen egymástól független adatoknak meghaladási valószínűségi eloszlásfüggvényét A vizsgálatokat egy terület valamennyi talajféleségének részterületére el lehet végezni, majd e részterületek összegezett értékeinek a statisztikai értékelését is szolgáltatja a gép. Ezen vizsgálatokhoz természetesen meg kell adni az egyes azonos talajú területek kiteijedését, hogy a nun/D, egységben számított értékekből az eltávolítan- dó,vagy tározandó felszíni vizet, belvizet m3/D, értékkel lehessen szolgáltatni. 115
