Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)

5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE

szelvénye árhullámainak a tetőző vízhozamai és víztömegei között szoros függvény- kapcsolat van, amit az azonos P valószínűségű tetőző hozam és árhullám-hosszak alapján szerkesztett árhullámnak minden Q0 szintje fölötti víztömegek és a Q0 = y szintek fölötti P feltételes valószínűségű árhullám-tömegek pontos illeszkedése iga- zol.(III.-38. ábra)

A Körösök árhullámainak tetőző hozamai és víztömegei közötti ezen szoros függvénykapcsolatnak hidrometeorológiai oka az a tény, hogy itt az árvizeket kizárólag csak a Bv ciklonpályán érkező hidegfrontok okozzák amely hidegfrontoknak a Bihar hegységre való felfutása hatására mindig orografikus zivatarok okozzák az árhullámokat. A teljesen azonos hegyre felszaladó hidegfront csapadéka mindig azonos módon fejleszti a felszíni lefolyás árhullámát, amelynek a tetőző értéke és vízmennyisége egyaránt közösen a csapadék mennyiségétől és intenzitásától függ, ennek követeztében az árhullámok ezen két tényezője egymással a legszorosabb kapcsolatban van.

5.2.4. SÍKVIDÉKI TERÜLETEK VÍZRENDEZÉSÉNEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE

A nemzetközileg elfogadott meghatározás szerint a síkvidéki vízrendszerek víz- háztartása az emberi tevékenység függvényében alakul. Ezen tevékenység, azaz a felszínen képződő, káros elöntéseket okozó belvizek lecsapolásának megtervezésénél a terület vízháztartásának elemzésével kell a kiépítendő belvízrendszer elemeit, a csatornahálózatot, a csatornák szelvényeit, a zsilipeket, szivattyúberendezéseket méretezni.

A vizsgálathoz a legtöbb esetben csak meteorológiai adatsorok, csapadékadatok, léghőmérséklet és légnedvesség adatok állnak rendelkezésre. Megépült belvízrendszerek újításánál, egyes esetekben a belvizes időszakokban levezetett vízmennyiségekről is van néhány adat, de folyamatos belvízhozam adatsorok alig állnak rendelkezésre. A hazai síkvidéki területeink belvízviszonyait a hosszú szárazságokkal megszakított nedves periódusok jellemzik. Az évtizedeken át szünetelő folyamatok rendszeres mérését igen nehéz megszervezni, különösen akkor, amikor ezen folyamatok az emberi beavatkozás eredményeként alakulnak. A belvizes folyamatokat nemcsak a megépített művek kapacitása szabályozza, hanem a belvizek kialakulása idején végzett emberi tevékenység, amely a pillanatnyi gazdasági helyzetnek, műszaki adottságoknak is a függvénye. Sok esetben a kora tavaszi, azaz a vetés előtti, illetve az aratás utáni kisebb felszíni vízképződéssel nem is kell foglalkozni. Nagy területeket kényes mezőgazdasági helyzetben elöntő belvizek esetén viszont a belvizek levezetését mozgatható szivattyúk tucatjaival, sőt újabban e veszélyhelyzetben kiépített új, ideiglenes csatornákkal gyorsítják. Ilyen körülmények között a megbízható vízrajzi adatgyűjtést megszervezni alig lehet. Bonyolítja a helyzetet az a tény, hogy a síkvidékek csatornáiban, ahol sokszor a csatornák kettős hasznosításúnk, sőt ugyanabban a csatornában az öntözővizet ellentétes irányban vezetik, a regisztrálható vízállások önmagukban a szelvényen átfolyó vízhozamra semmiféle információt nem adnak. Ezen túl még egyszer azt is hangsúlyoznunk kell, hogy a tervezett emberi beavatkozás nyilvánvalóan megváltoztatja a víz110