Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)

5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE

A Duna legértékesebb hidroökológiai hullámterének, a fJemenci erdő vizeinek minőségét vizcserével szabályozó árhullámok évi számainak feltételes meg-nem-haladási valószínűsé­gei, amelyet a mai állapotot jellemző 1965-1996 éves homogén vízállás-adatsorból metszék módszerrel, Poisson eloszlással becsültünk . 350 cm-es vízállásnál indul meg a vízjárás a hullámtér mellékágaiban, 450 cm-nél indul meg a hullámtér elöntése, 650 cm-nél borítja a viz a teljes hullámteret. III.-3 2. ábra Töltésezett folyóink azon árhullámainak évi száma, amelyek a hullámtérre kilépnek csak igen kis valószínűséggel és csak egyes kivétele^ szelvényekben haladja meg az 5- öt. Ennek megfelelően ezen néhány árhullámot jellemző maximális értékekre, illetve összegekre az ezen elemek nagy számára alapozott Elméleti összefüggések csak köze­lítő jelleggel alkalmazhatók. A Geinenci hullámtér vízháztartását, vízminőségét a leg­jobban felvízi vízerőmű duzzasztóművéből odavezetett vízzel, vagy, jóval bonyolultabb módon, a középkori magyar vízgazdálkodás világhírű módszerének, a fokgazdálkodás­nak felújításával lehet optimalizálni. A metszék módszer alkalmazása során az MH Műszaki Hidrológia programcsomag a maximumok vizsgálatánál minden egyes inetszéknél a Gumbel típusú elméleti el­oszlásfüggvényt, az összegekre a normális elméleti eloszlásfüggvényt, az árhullámok számára a Poisson elméleti eloszlást illeszti. A Kolmogorov próbával, illetve grafikus eloszlástípus vizsgálattal végzett ellenőrzés negatív eredménye esetén a megfelelő el­oszlásokat a program az empirikus, gyakorisági eloszlással jellemzi és ezen értékeket ábrázolja az 100

Next

/
Thumbnails
Contents