Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)

4.2 A VÍZHOZAMOK IDŐBELI VÁLTOZÁSÁNAK KÖVETÉSE

Föl kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a vízállás-vízhozam kapcsolatnak a többszörös mederrendezések, mederkotrások miatt okozta hirtelen megváltozásai ilyen esetben három, vagy több kétváltozós Q = F,(H) vízhozamgörbével nem követhető, mert az ismételt mederkotrásokat a két kotrás közötti fokozatos foliszapolódás indokolja, amelynek hatására az ezen időszakokban végzett hitelesítési vízhozamméréseket ábrázoló pontok széles, izolált görbével ki nem egyenlíthető sávokat fednek le. Ilyen esetben tehát a hirtelen és a fokozatos mederváltozások követésére kidolgozott transzformációs módszereket komplex módon kell alkalmazni (lásd a következő, 4.2.2.3.3. fejezetet).

4.2.2.3.3 A vízállás-vízhozam transzformáció szabad szelvénybe telepített vízmérce-állomáson, a szabályozó szakasz egyirányú, egyenletes, lassú változása, föltöltó'dése, vagy kimélyülése esetén

A szabályozott folyóknak a szabad jéglevonulást, hajózást biztosító, folyószabályozási művekkel összeszorított medre beágyazódva fokozatosan, folyamatosan mélyül és ennek következtében az azonos vízhozamok egyre alacsonyabb vízállásnál vonulnak le. Ezzel ellentétben dombvidéki vízfolyásainkon, a malmok fölszámolása után a fölső szakaszok eróziójából származó nagy mennyiségű hordalékot a víz a befogadóba torkolló kis esésű szakaszán lerakja, föliszapolván medrét, amelyben nyilván az azonos vízhozamok fokozatosan emelkedő vízállások mellett vonulnak le. Ilyen fokozatosan kimélyülő, vagy föltöltődő vízfolyásszakaszokon telepített vízmérceállomások hitelesítési vízhozam-méréseinek adatpárjait fölrakva igen széles sávot lefedő ponthalmazt kapunk. E ponthalmazba egyetlen kiegyenlítő görbét berajzolni nem lehet, a széles sávmezőben ugyanahhoz a vízhozamhoz tartozó vízállások - például a Duna paksi vízmércénél - 100-150 cm-t süllyedtek ebben az évszázadban. Az egyirányú, folyamatos, lassú mederváltozás hatása a ponthalmaz pontjai mellé írott időpontok egyértelmű rendeződése alapján könnyen fölismerhető: medermélyülés esetén a dátumok a vízhozam-tengely pozitív irányában növekednek. Föltöltődés esetén a rendeződés nyilvánvalóan ellenkező értelmű. A folyamat hatása még szembetűnőbbé tehető, ha az előzetesen ceruzával fölrakott pontokat évenként más színű tollal rajzoljuk át. Ily módon a ponthalmazban az egyes évek méréseit színezéssel elkülönítve csábítónak látszik az a régebben sajnos sok helyen alkalmazott primitív hibás módszer, hogy az egyes évekre külön-külön egy-egy görbét szerkesszenek. Ez azzal a durva hibával jár, hogy minden év december 31-ről a következő év január 1-re virradó éjszakán a Q(t) vízhozamidősorba indokolatlan, hamis lépcső került. Az éves ponthalmaz kiegyenlítése a folyamatos mederváltozást nem követi, az ilyen görbéről leolvasott vízhozam értékek csak az év közepén jellemezték a valós vízhozamokat.

Lassú mederváltozás esetén a

H(t)^Q(t)

74