Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)
4.2 A VÍZHOZAMOK IDŐBELI VÁLTOZÁSÁNAK KÖVETÉSE
E képletben A. a csősúrlódás tényezője, L a csőzsilip hossza, d az átmérője, cp pedig a csőzsilip belépési veszteségtényezője h a vízoszlopnak a csőzsilip záradéka fölötti nyomómagassága, ami a H vízállással jellemzett vízszinttel azonosítható. Végeredményben a képlet állandóit egyetlen A tényezőbe összevonva Q = A • h^ (4.41) A csőzsilip belépési veszteségtényezője a közvetlen környezetnek, valamint belépési szelvényhez gyülekező víznek a vízállástól függő áramlási viszonyainak is a függvénye. A csősúrlódási tényező a cső anyagának jellemzője. Ezek a tényezők tehát csak hitelesítési mérések alapján határozhatók meg. Szabad kifolyás esetén a kilépési veszteségtényező értéke értelemszerűen 1. Kicsiny vízhozamoknál, amikor a csőzsilip még nem telt szelvénnyel szállítja a vizet, a csőben kialakuló szabad felszínű vízmozgást a cső kifolyó szelvénye alatti vízszintek is szabályozzák. Ennek megfelelően a teljes tartományra kiterjedő hitelesítési vízhozammérések itt sem nélkülözhetők. A vízhozamgörbe szerkesztésénél azt azonban mindenképen alapelvként kell fölhasználni, hogy a 4.41 összefüggésnek megfelelően csőzsilip záradékát meghaladó vízállásoknál a görbének alulról dombomnak kell lennie mert a h vízállás hatványkitevőjének értéke egynél kisebb. (II -19. ábra) Hasonló meggondolások alapján körszelvényű áteresz felvizén telepített vízmérce vízhozamgörbéje az áteresz záradékának szintjéig alulról homorú, majd ezen szint fölött inflexióval domború jellegű, ahol az alvízi kilépési viszonyok miatt a teljes tartományra a görbét a hitelesítési mérések ponthalmaza alapján kell meghúzni. A szélesküszöbű bukógát fölött elhelyezett vízmérce az átbukási magasságoknak megfelelő vízszinteket jelzi. Ennek megfelelően, amint arra már utaltunk a kapcsolatot a Q = pi-A->/2-g-h = 1.86-L-h^ (4.31) összefüggés jellemzi. Az árnyalt szóhasználat itt nagyon lényeges: Jellemzi” és nem „leírja” A 4.31 képletben h „magasság” nem azonos a bukóéi fölött átbukó víz szintjével, hanem az energiamagassággal ami a vízszintmagasság és a v2l2g sebességmagasság összege. A p vízhozamtényező a helyi geometriai, érdességi viszonyok mellett függ a mérceszelvényben érvényes, a vízhozammal változó „sebességmagasság”-tól. A képletben azt kell fölismerni, hogy az átbukási magasság, és az attól esetleg konstans d értékkel eltérő vízállás kitevője az egységnél nagyobb, tehát a görbe alulról homorú hatványfüggvényt közelíthető: Q = f(H)«CHn ahol n>l (4.42) Az árnyalt fogalmazásra itt is ügyelni kell: nem a vízhozamgörbét közelítjük hatványfüggvénnyel, hanem tudomásul vesszük, hogy a fölrakott ponthalmaz alapján megszerkesztett görbe egynél nagyobb kitevőjű hatványfüggvényt ábrázoló, alulról homorú görbéhez hasonlít. 64
