Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)

4.2 A VÍZHOZAMOK IDŐBELI VÁLTOZÁSÁNAK KÖVETÉSE

Echográf mérés közben 11.-13. kép

4.2.2 A VÍZÁLLÁS-VÍZHOZAM TRANSZFORMÁCIÓ, A HIDROLÓGIA KULCSA

A vízjárás változásának évezredes megfigyelése a passzív vízgazdálkodás részére igen értékes információkat adott: a maximális vízállások ismeretében épültek meg már a kőkorszakban a facölöpökre épült lakóházak. A vízállásváltozásokkal kapcsolatos információk fényjelzésekkel, lovas futárokkal való postázása tette lehetővé az ó-egyip- tomi öntözéses mezőgazdaság optimális üzemeltetését. A vízgazdálkodási műszaki munkák kifejlődésével azonban a vízjárás ezen mutatójának információ tartalma kevésnek bizonyult. A vízfolyások vízjárásának jellemző adata a vízhozam, azaz a másodpercenként a szelvényen átömlő vízmennyiség, amelyet a tervezett híd alatt át kell vezetni, amellyel a vízigényeket ki kell elégíteni, amelyre a hajózásra is alkalmas folyómedret ki kell alakítani, amellyel a folyamatosan megújuló, környezetkímélő, semmiféle szennyeződést nem okozó vízenergia minimális üzemköltséggel termelhető, stb.

A vízfolyásokban folyó víz a csapadékfolyamat által generált sztochasztikus folyamatot követi, amelynek a részletes elemzésével lehet csak a vízgazdálkodás problémáinak megoldásához, többek között az előzőekben említett feladatok kidolgozásához

52