Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)

4.2 A VÍZHOZAMOK IDŐBELI VÁLTOZÁSÁNAK KÖVETÉSE

lámtérre kilépve az anyamedret messze elhagyják, két, vagy több tagból álló vízmérce párt, vagy sorozatot telepítenek, ahol azonban valamennyi mérce-tagnak a 0 pontja azonos kell, hogy legyen. Az egyszerűbb leolvasás, vagy elhelyezés végett sok esetben a - többnyire öntöttvasból készített - vízmérce lapot nem függőlegesen, hanem a vízfolyás partjába épített lejáró lépcső adott hajlású oldalgerendájára erősítik. Ilyen esetben, ezen hajlásnak megfelelő távolságú beosztással elkészített mérce lapot kell beépíteni. (Például, amennyiben a lépcső 1:2 hajlású, akkor a mércelapon 1 cm-es osztásnak

Dh = V l2 +22 = yÍ5 cm felel meg) Megjegyezzük még, hogy a hazai gyakorlatban a mérce osztásokat (II.-13. ábra, II.-9. kép) 2 cm-ként készítették. Az észlelési adatok matematikai statisztikai elemzése azonban azt bizonyítja, hogy az észlelőket ez az osztás befolyásolja. Az összes észlelések statisztikai földolgozása szerint ugyanis a két- centiméteres osztású vízmércékről leolvasott vízállásadatok között a páros számra végződő észlelések szignifikánsan nagyobb gyakoriságúak, mint a páratlanok, holott ezeknek egyenletes eloszlásúaknak kell lenniük, amit a cm-beosztású mércéken észlelt adatok tanúsítanak is. Nyilvánvalóan az észlelők a páratlan számú vízállásérték vizuális interpolálása helyett a leolvasásokat páros értékre kerekítik.

Az izraeli Heptapegon templom azon mozaikképe amely a Nílus őskori vízmércéjét ábrázolja (Mosaiques Byzantines Israélienes, UNESCO)

II.-7. kép

42