Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)

4.1 A VÍZFOLYÁSOK VÍZHOZAMA ÉS MÉRÉSE

150 km hosszúságú patakjainkon fölveendő vízhozam hossz-szelvény kellő pontosságú rögzítéséhez szükséges 25-30 vízhozammérést, még csapadékmentes időszak folytató­dásának a meteorológiai előrejelzésekre alapozott feltételezése esetén is, legföljebb két nap alatt kell elvégezni. Ilyen esetekben, miután a vízhozammérések nem hitelesítési függvények kidolgozását szolgálják, hanem egy adott időpontban kialakult állapot földrajzi hely szerinti alakulásának a gyors rögzítése a cél, a szigorú és időigényes szabványok megtartása helyett az úgynevezett gyorsított méréseket alkalmazzuk. A sebességmérő szárnyakkal történő gyorsított mérések technikáját a franciák dol­gozták ki; akik külön módszertant fejlesztettek ki a függélyenkénti három, sőt két pontos mérések mérési pontjainak rögzítésére. Kivételes esetekben, burkolt szelvények­ben, hidaknál ilyen gyorsított mérések során a keresztszelvény fölvételt is el lehet hagyni és ezt az árhullám levonulása után lehet pótolni. A hígulásos mérés gyorsított változata az úgynevezett integrálos mérés. Ennél a mérési módszernél a jelzőanyagot, konyhasót vagy kromátot impulzusszerűen egyetlen mozdulattal lökik a vízfolyásba és az előzetes festéssel megválasztott mintavételi szelvényben az anyaghullám áthaladását regisztrálják. Konyhasó esetén ez igen egyszerűen elektromos vezetőképesség-méréssel történik, ami a helyszínen eredményt ad. A konyhasós mérésnek azonban nagy nehéz­sége az adagolandó só mennyiség megfelelő föloldása. Ahhoz hogy a 20-30 i/s-nyi patak-vízhozamot méljük, legalább 2 000 g konyhasót kell beöntenünk, aminek a föl­oldásához legalább 15 liter vízre van szükség. Ez pedig annyit jelent, hogy a konyhasó impulzus mellett a patak vízét is impulzusszerűen 15 1 vízzel megnöveljük. A gyors mérésnél célszerűbb a kromát használata, amelynek 1-2 cm3 mennyisége a patak víz­hozamát a legkisebb mértékig sem befolyásolja. Kromátos mérésnél az előzetesen azo­nos mennyiségű fluoreszceinnel végzett festés során megmért anyaghullám áthaladási ideje alatt egyenletes időközökbe vett mintákat egyetlen mintában „összeöntik. Ezen egyetlen minta töménysége alapján a patak vízhozama 10-15%-os hibahatárral becsül­hető. A mintavétel megkezdése előtt és a befejezés után vett mintákkal lehet ellenőrizni hogy a mintavétel során valóban áthaladt-e a teljes anyaghullám. A gyors mérés elve viszonylag egyszerű, a kromát megmaradásának az elvén alapszik. A vízfolyásba jutta­tott G anyag anyaghullámát a (II.-12. ábra) mutatja. Ennek az anyaghullámnak az összegezett mennyisége meg kell hogy egyezzék a beadagolt anyag összmennyiségével. Tehát G = jC;(t)Qdt»ZCj(t)QDt (4.23) ahol Cj = — Q az i-edik időpontban vett minta töménysége, Q a keresett vízhozam, Dt a mintavételek közötti azonos időtartam, g, az i-edik mintában lévő anyag. Szorozzuk meg és osszuk el az egyenlet jobb oldalát n-nel, a vett minták számával, és emeljük ki a konstans Q ismeretlen vízhozamot. 36

Next

/
Thumbnails
Contents