Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)
4.5 A VÍZFOLYÁSOK VÍZJÁRÁSÁNAK IDŐBENI ALAKULÁSA
A legtöbb esetben, amint azt a következőkben részletezzük a vízállásadatok inhomogenitását a vízfolyásnak jelentős, igen sokszor folyamatos mederváltozása okozza. Ezen közismert másodlagos folyamat miatt a vízjárás statisztikai vizsgálatát mindig a legjellemzőbb vízjárási mutatóra, a vízhozamokra koncentráljuk még akkor is, ha a vízállásra jellemző, elsődlegesen észlelt adatok mutatóinak a valószínűségi jellemzése a feladatunk. Ilyen esetben a vízhozamadatsor statisztikai vizsgálatának eredményeit a pillanatnyi helyzetre jellemző vizállás-vízhozamtranszformáció invertálásával számítjuk át a vízállások valószínűségi változóira. Egyöntetűség vizsgálat - Szmirnov-Kolmogorov próba (összefoglaló ábra) VOLGYSEGI - BOHYHAD 1053 - l088 Éves időszak vízhozam maximum 1054 1062 1070 1078 1086 Metszési pont A Völgységi patak teljes adatsora tehát nem homogén hiszen az 1962 évi elválasztási pontnál 1 - L(z) = 0,14 < 0,3 II.-106. ábra A vízhozamadatsorokban jelentkező inhomogenitás sok esetben látszólagos: a sokszor idézett, évezredek óta nyilvántartott száraz-nedves évcsoportok periodicitása ma is érvényesül: az 1970-es évek rendkívüli nedves periódusát követő 1980-as szárazság hatása az utóbbi évtizedek vízhozamadatsorainak vizsgálatánál élesen jelentkezik (II.- 105. ábra). Ezek a periódusok azonban közismertek: amennyiben a vizsgálat során a gép képernyőjére kirajzoltatható, és ennek megfelelően ki is nyomtatható két gyakorisági eloszlás egyértelműen a nyilvántartott periodicitásra utal, azaz például az első, 1981 előtti nedves időszak gyakorisági eloszlásának vonala végig a későbbi száraz periódus gyakorisági vonala fölött húzódik az inhomogenitás oka az időjárás természetadta periodicitása. Ebben az esetben a teljes adatsorral végezzük a további vizsgálatokat, 315
