Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)

4.3 A VÍZFOLYÁSOK VÍZJÁRÁSA

II.-IX. táblázat: Az exponenciális Q(t) = Q0 • ea(t to) apadási görbe paraméterei és azok apadási átlagértékeinek és szórásának számítógépi számítása (programozó: Moldva István)

Állomásnéii: Ub'lgyscgi - Hagyaregregy

1 i zsgá 11

időszak: 1969,

1. 1. • 1988. 12. 31.- ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZATA

t

Qmin !

Dt Q

1 Alfa !

t-to

t

! Átlag

»

.086 !

.154

! -.079 !

17.093

! Éves

lÁrh.sz.l

! Szórás

t

.ltS !

.522

! .065 !

8.048

! 1 - 12

1 108 !

? Átlag

t

.082 !

.120

! -.078 r

14.808

! Tél

!Árh .sz.!

! Szórás

t

.102 !

.187

! .046 !

4.682

! 12 - 2

1 26 !

! Átlag

t

.152 !

.141

! -.066 !

20.200

! Tauasz

!Árh.sz.!

! Szórás

f

.258 !

.159

! .036 !

11.496

! 3-5

! 25 !

! Átlag

t

.076 !

.111

! -.087 !

15.345

1 Nyár

!Árh.sz.!

! Szórás

t

.063 !

.176

! .045 !

5.791

! 6-8-L! 29 !

! Átlag

t

.039 !

.243

! -.083 !

18.250

! ősz 1

!Árh .sz. 1

! Szórás

t

.039 !

.975

! .103 !

7.665

! 9 - 11

! 28 !

A mérési hiba nemcsak a vizhozammérések ~ 5%-nyi hibájából eredhet, amelynek nyilván a vízállás-vízhozam transzformációra, és az ebből számított vízhozamokra is van hatása, hanem a vízállásadatok 1 cm-nyi leolvasási pontosságú adatainak a kisvízi tartományban jelentős hatása van. Rendszeresen megfigyelhető, hogy a kisvizek idején, a folyamatos vízállás csökkenést az észlelés szaggatottan követi: 2-5, esetleg 10 napon keresztül is azonos az észlelt vízállás, majd egy cm-rel alacsonyabb értéket észlelnek ugyancsak 2-5 napon át és így tovább. Ilyen esetben a cm pontossággal észlelt konstans értékeket grafikus, vagy numerikus interpolálással módosítani lehet. E módosítás több lépcsőben is történhet: először lineárisan, majd e lineárisan módosított adatok alapján meghatározott exponenciális görbe szerint, fokozatos közelítéssel. Ezen a módon tehát az eredmények szórása csökkenthető.

Természetesen a mérési hibák teljesen semmilyen értékeléssel sem küszöbölhetők ki. Nagyobb arányú eltérésekre vezetnek viszont az úgynevezett modellhibák, amelyek a numerikus modellalkotás túlzott egyszerűsítéseinek a következményei. Ezen modell- hibák a modellek finomításával csökkenthetők. Török László figyelt föl arra, hogy egyes vízfolyásoknál az a tényező értékei a naptári idő szerint változik: A tavaszi, kora nyári apadási görbék meredekebbek, mint az őszi, téli időszakokból számoltak. Török László ennek az okát is megvilágította: tavasszal, kora nyáron, a források és megcsapoló mederszakaszok vízemésztése mellett a fölmelegedő, alacsony nedvességtartalmu levegő és a fejlődő növényzet párologtató hatása is fogyasztja a felszín alatt tározott vizeket. Az őszi lehűléssel megnövekedő légnedvességben, és a növényzet elhalásával viszont csökken a párolgás fogyasztása, (lásd: II.-IX. táblázat és II.-55. ábra)

165