Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)

3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI

A. űzi méterek tehát, amelyeknek naponta mert súlyának a napi különbségeiből kö- vclkc/,lctneira liziinéter talajhasábjának a pai olyasai a. csak laboratóriumi jellegű vizsgálatokra. például egyes növényfajták. vagy talajféleségek párolgási tulajdonságainak az összehasonlító vizsgálataira alkalmasak

3.1.4.2 A .szárazföldek párolgásának meghatározása

A természetes felszín párolgását másképpen területi párolgásnak is szokás nevezni A számításoknál rendszerint egy vízgyűjtőterület maximális c\apolranszspirációját határozzuk meg.

Az. előzőekben láttuk, hogy a vízfelületek párolgásén külön, sőt egyes esetekben a talaj és a növénvzet párolgását is külön-külön önmagában kell vizsgálni. Az. esetek többségében mégis a vizsgált területről az. adott időtartam Ibhamán elpárolgó teljes vízmennyiség, a területi párolgás ismerete szükséges.. Ezt az adatot kéri az. öntözéseket tervező és irányító mérnök, ez. dönti el végső fokon a vízfolyásokra támaszkodó vízellátások fejlesztésének lehetőségét. Ezt az adatot kell közvetve vizsgálnunk a tartósan kitermelhető talajvízkészlctct számbavételekor is.

A vízgyűjtő területek párolgását közvetett fiion, a terület vizháztarlási egyenletéből lehet számítani. E sz.ámítasokal..egy tájegységen belül több vízrendszerre is elvégezve mód leltei c tájegy séget és csakis ezt jellemző empirikus összefüggések kidolgozására Ezen összefüggésekből ezután a terület egyes vízgyűjtőinek adott időszakra vonatkozó párolgása az észlelt hídrometeorológiai adatokból közelítő pontossággá! becsülhető

24. ahm Hidraulikus liziinéter keresztmetszete