Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
5. A tényleges nedvességtartalom c |g/nv’| és szélsebesség \v |m/s| értekeinek táblázatba írása után a párolgás meghatározásához, minden változó rendelkezésre áll Ha a szélsebességre vonatkozóan a tó vagy tározó környéken nincs mérési adat. akkor a 111 táblázatban foglalt értékeket használhatjuk. III. táblázat: A szélsebességek közelítő sokév i átlagértékei vv |m/s| Hónap i. ii 111. IV. V. VI. VII VIII IX X. XI XII Alföld és Északi licgv vidék 7.9. 4.5 2.2 7.4 7.2 2.6 2.7 2.4 2.7 2.2 2.1-V -v A _ > Duna -Tisza köze 2.0 7.0 7.4 2.7 2.6 2.8 2.6 2.5 2.0 2.4 1.7 2.0 ÉszaknyugalDunántúl 7.5 4.7 4.9 4.8 7.8 7.4 2.7 7.0 2.6 2 5 2.9 7.0 A Dunántúl többi rcsxc 2.2 7.0 4.7 4.1 7.0 7.2 2.4 2.8 2.2 2.7 2.5 2.2 6. Az a és b tapasztalati állandók értéke a mérési körülményektől függ. így elsősorban attól, hogy a v ízfelszín (térszín) fölött milyen magasságban mérünk A hazai meteorológiai hálózatban szabványosított mérési magasságok (e es t értéket 2.0 m-en. vv értékét 7.0 m-en mérve), és hav i (70 napos) időegységekben végzett számítások esetén a = 11.0 és b = 0.20 értékekkel számolhatunk 7. Számíthatjuk a tényleges v ízfelület-párolgás értekeit: P= ll.0(E-c)(l + 0.20 vv) |mm/hónap| (7.9) 8. Az elpárologtatott vízmennyiségek értékeit a következőképpen számíthatjuk: Vp| 10' m’| = P|mm|- A |km | (7.10) 9. Meghatározhatjuk a párolgások szélsőértékeit is. ha a számításokat a változók sokév i átlagértékével végezzük el. Ekkor a havi értékek az adott hónapra vonatkozó várható értékek A p = 5%-os valószínűségű (húszév■énként átlagosan egyszer előforduló) legnagyobb és legkisebb párolgásra hazai viszonyok között érvényes átszámítási tényezőket felvéve (normál eloszlás alapján): P,„n= 0.68 • P |mm/hónap| (7.11) Piiu,.\ “ 1.55 • P |mm/hónap| (7.12) módon számíthatók a párolgási szélsőértékek A szorzószáinok hazai párolgásadatsorok tapasztalati eloszlásfüggvényei alapján vehetők fel. 77