Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
3.1.3.2.1 A vízfelület-párolgás becslése A vízfelület-párolgás sokévi átlagértékének meghatározására szintvonalas térkép (19. ábra) használható. Az egyes szintvonalak a párolgás értékét P adják nini/év dimenzióban. A térkép elsősorban síkvidékre és alacsonyabb dombvidékre alkalmazható. Magasabb domb- és hegyvidék 300 m.A.f.-i magasságokban elhelyezkedő szabad vízfelületek esetén grafikont használhatunk. A grafikonról a magasság függvényében a párolgás közvetlenül leolvasható. A növényzettel benőtt vízfelületek párolgására tájékoztató jelleggel az alábbi megjegyzéseket lehel figyelembe venni: a. / A víz. felületén fekvő növényzet esetén a párolgás egyenlőnek vehető a szabad vízfelület párolgásával. b. l A víz fölé magasan nyúló növényzet (pl. nád) esetén a növényzet és a víz együttes párolgásának nyári félévi összege 1.5-2,0-szerese is lehet a szabad vízfelület nyári párolgásösszegének. c. / A téli félévben a szabad és a növényzettel benőtt vízfelületek párolgása közötti különbség gyakorlatilag elhanyagolható. 3.1.3.2.2 Párolgásszámítás Meyer eljárással A Meyer-féle eljárás a tényleges havi párolgás meghatározására alkalmas. A képlet meteorológiai tényezők felhasználásával tényleges vízfelület-párolgási értékek meghatározását teszi lehetővé.Jylejct szerint a vízfelület-párolgás értéke: E Ig/rn’] - A közvetlen vízfelszín feletti levegő telítési páratartalma, melyet a f |°C] havi közepes vízhőmérséklet alapján határoznak meg. A tapasztalatok szerint a vízfelszín feletti levegő telítési páratartalma szorosabban függ a vízhőmérséklettől, mint a talajvízfelszíntől 2 m-re mért léghőmérséklettől. e [g/nr] - A vízfelszín feletti levegő abszolúlt nedvességtartalmának havi középértéke. w | m/s] - A havi közepes szélsebesség. a. b - Állandók, melyek magukban foglalják a dimenzióátszánütást. a magassági redukciót és az éghajlati-földrajzi viszonyokat. (3.5) ahol: 73
