Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
A párolgás időbeli változása (az éven belüli eloszlás. a naponkénti és a napon belüli ingadozások) terén azonban az. ..A" típusú mérőkád adatai - a hőtározási viszonyok különbözősége miatt - jelentékenyen eltérnek a természetes viszonyokat jobban megközelítő GGI-3000 típusú mérőkád szolgáltatta adatoktól. A szélesebbköríí. hálózatszerű alkalmazásra ezért a hazai éghajlati viszonyok között a GGI-3000 típus alkalmasabbnak mondható. Már itt is utalunk azonban arra. hogy a külföldi mérésekhez való kapcsolódás és az. átszámítási tényezők folyamatos nyilvántartása céljából kívánatos, hogy néhány állomáson foly nak rendszeres észlelések az. ..A" típusú mérőkádon is. A párolgásmérő kádak mellett nyilvánvalóan csapadékmérő edény t kell elhelyezni, hogy a párolgásmérő kád adatait csapadékhullás cselén is értékelni lehessen. A vízrajzi szolgálat hidrometeorológiai állomásain a kádpárolgás adatai mellett mérik a párolgást befolyásoló időjárási elemeket, a kád vizének hőmérsékletét, a levegő relatív páratartalmát száraz nedv es hőmérő párral és a széladatokat kanalas szélmérővel. a.) A mérőkád talajba süllyesztésének hatása a mérési eredményekre Ezzel kapcsolatban 1959-61. évben végeztek Siófokon kísérleteket. Közvetlenül egymás mellé tett süllyesztett és deszka aljzaton levő kádak méréseit hasonlították ösz- szc. A vizsgált 3 év összesen 20 hónapnyi időszak átlagaként a felszíni kádból kereken 20%-kal több v íz párolgott cl mint a süllyesztettből. A felszíni kád kisebb hőmérsékleti tehetetlenségének a következménye az is. hogy a napi párolgásnak nemcsak az átlagai hanem a havonkénti maximumai is meghaladják a süllyesztett kádban mért értékeket Érdekes, hogy a párolgás napszakos megoszlása terén (a nappali párolgásnak a napi teljes párolgáshoz v iszony ított nagyságában) a kétféle kád között nincs jelentékeny különbség. A felszíni kád viszonylagos párolgása csak néhány százalékkal nagyobb a süllyesztett kádénál. b.) Mérethatások A kádakkal - vagy más evapirométcrckkcl - végzett párolgásmérés lényegéi tekintve: kismintavizsgálat. Döntő kérdés tehát, mi a kisminta lehetséges legkisebb mérete, amely még lehetővé teszi, hogy a mérési eredményekből elfogadhatóan következtetni lehessen a természetes viszonyokra. Különböző méretű kádak vizsgálatakor a mérések a mérethatás általános törvényszerűségeivel ellentétes eredményeket hoztak. 70 3. J.3.1.3 Méréstechnikai kérdések
