Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
megfelelően harang alakú görbe elcsúszott és a deformálódott ábra alatti területnek a kritikus sebesség által balról határolt része is megnövekedett. Ebből következik az a közismert lény. hogy' a párolgás a víz felszínközeli T hőmérsékletének a függvénye. A kritikus sebességet elért molekulák természetesen csak a vízfelületen keresztül hagyhatják el a folyékony halmazállapotú vizet. Az elpárolgó víz így nyilvánvalóan a párolgó felület nagyságával egyenesen arányos. A számítások egyszerűsítése végett célszerűbb a vizsgálatot a felület egyetlen egységére vonatkoztatni, azaz a párolgás mennyiségét az elpárolgó vízoszlop mm magasságával számolni A vízből a légtérbe belépő vízrészecskék a vízfelület fölött elhelyezkedő légréteg nedvességtartalmát megnövelik és az a telítettség állapotába kerül E telített páratartalmú légrétegbe belépő vízmolekulákkal azonos számú molekulának ki kell csapódnia. A levegőben azonban a víz gázhalmazállapotú molekulái is minden irányban diffun- dálnak. és ennek a diffúziónak a sebessége a levegő r relatív páratartalmának a függvénye: minél alacsonyabb a levegő relatív páratartama annál nagyobb a vízfelület fölötti telített réteg 100%-os relatív páratartalmától való eltérése, gradiens, ami a pára diffúziót. és ezáltal magát a vízfelületnek a párolgását is szabályozza. A levegő relatív páratartalmától függő diffúziós páraáramlás azonban viszonylag lassú folyamat. Amennyiben azonban a vízfelület fölötti telített levegőréteget a v sebességgel áramló szél a víz fölül elfúlja, a párolgó molekulák közvetlen a telítetlen levegőbejutnak és ezáltal a párolgás intenzitása fokozódik. Végeredményben az P párolgás nun-ben kifejezett értékét- a párolgó víz T hőmérséklete.- a levegő r relatív páratartalma és- a szél sebessége befolyásolja, azaz E = f(T. r. v)'.! (3 4) A párolgás és a víz hőfoka, valamint a levegő relatív páratartalma közötti fizikai kapcsolat laboratóriumi vizsgálatok, elméleti meggondolások alapján numerikusán is meghatározható. A szél hatása azonban esetenként változik: a turbulens szélnek légcseréje sokkal hevesebb, mint a hasonló sebességű lamináris szélé. A lamináris jellegű szelek légcseréje a vízfelület nagyságának a függvénye: széles vízfelület fölött vízszintesen elcsúsztatott telített réteg hatása alig különbözik a mozdulatlanétól. A szél hatása tehát csak empirikus úton. többnyire földrajzi helyhez kötötten, közelítően becsülhető. Ezért a gyakorlatban használható képíételTnem közöljük, mert ezek egyrészt földrajzi helyhez és e földrajzi hely különleges adottságaihoz kötöttek, másrészt újabb megfigyelési adatok birtokában újabb képleteket, segédleteket szerkesztenek, amelyek megbízhatóságát a gyakorlatban esetenként kell igazolni 59 \
