Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
A páratartalom vegetációra gyakorolt szerepét kiemelve megjegyezzük, hogy Járó Zoltán erdészeti klímaosztályozása a relatív páratartalom júliusi 14 órás értékére épül b ) A levegő páratartalmának térbeli eloszlása A páratartalom abszolút értéke a magassággal csökken. A relatív páratartalom viszont növekvő tengerszint feletti magassággal növekszik. Ez természetesen nem minden esetre érvényes, hazai körülmények között a magas hegyvidékre jellemző páratartalmi értékeket találunk Zalában, jóllehet itt a terepmagasság jóval kisebb, mint a Mátrában vagy a Blikkben. A relatív páratartalom értéke minimumban van a 20 és 40 szélességi fok közötti övezetben, ettől az egyenlítő, illetve a pólusok irányában nő. A páratartalom eloszlására a tenger közelsége is kihat. A tengerek közelében magasabb a páratartalom, mint távolabb. A levegő relatív páratartalmának maximumát azon tengerközeli helyeken észlelik. ahol a ködök rendszeresek. Pi a „ködös Albion ' (Nagy-Britannia) térségében, míg az abszolút minimumot Ázsia belső sivatagai felett észlelték (Góbi-sivatag, Karakkum- sivatag stb ). 3.1.1.1 Felhő-és ködképződés Hasonlóképpen, ahogy minden levegő hőmérséklethez tartozik egy maximális EjTj telítettségi páratartalom, ugyanígy minden c(t) abszolút páratartalomhoz tartozik egy T(e) hőmérséklet, amelynél a levegő abszolút páratartalma a telítettségi páratartalommal azonos. Ezt a hőmérsékletet nevezik harmatpontnak. Az elnevezés összhangban van a definícióval: amennyiben a földfelszín hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, a földfelszínre harmat formájában kicsapódik a környező levegő páratartalmának ..többlete". Amennyiben a lehűlés a földközelben történik, köd képződik, amennyiben pedig a nagyobb magasságban lévő levegő tömegek hűlnek le a T harmatpont alatti hőmérsékletre, akkor megindul a felhőképződés. Ha a párával telített levegő hőmérséklete csökken, ez a levegő párával túltelítetté válik. Ilyen eset a légkörben is elég gyakran előfordul. Ebben a helyzetben a relatív páratartalom akár a 10()%-os értéket is meghaladhatja. A telítettséghez szükséges vízmennyiség jelenléte esetén jelentkező hőmérséklctcsökkeíiés azt eredményezheti, hagy a pára a légnemű halmazállapotból kicsapódva, kondcnzálódva. cseppfolyóssá alakul. Ehhez azonban nem elegendő önmagában a páradús lev égő és a hőmérsékletcsökkenés, hanem kellenek ún. kondenzációs magvak a levegőben, vagyis por. fiistszennyeződés- ből származó szilárd részecskék, amelyekre a pára kicsapódik és v ízeseppet alkot Ha a vízcseppek tömege kisebb, a Föld vonzóereje nem hat ra nagyobb mértékben, mint a levegőnek a közegellenállása, ezért a vízcseppek a levegőben lebegő állapotban inarad50
