Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
3. A HIDROLÓGIA KÖRFOLYAMAT ELEMEI A párolgás a vízhőmérséklet, a relatív páratartalom és a szél függvényében alakul. Ezen időjárási tényezőkhöz hasonlóan tehát a párolgás folyamata is véletlen folyamat, amelynek elemeire egyes műszaki hidrológiai kérdések tisztázásánál szükség van. A tározók párolgási veszteségének számításánál, például új tározó tervezésénél a párolgási veszteséget a szabad vízfelszín és a szárazföldi terület párolgásának a különbségeként számítjuk. Megépült tározó üzemeltetésénél a párolgási veszteség illetve „csapadék többlet” a szabad vízfelszín párolgásának és a tározó felszínére hulló csapadéknak a különbsége. Tavaknak - a Balatonnak, a Velencei tónak, természetvédelmi területek fokozottan védett vizeinek - vízháztartási vizsgálatainál a tóra hulló csapadék, a tóba befolyó, illetve a felszín alól hozzászivárgó vizek összegét kell a tóból lebocsátott. a tóból elszivárgó és a tó felszínéről elpárolgó vizekkel és a tárolt vízmennyiséggel összevetni, (lásd 5.4.4 fejezet) A síkvidéki területek vízrendezésénél pedig a levezetendő belvizek mennyiségét a talaj fedő rétege vízháztartási viszonyainak 20-30 éves időszakából számítjuk. A számítást vagy a liidrometeorológiat észlelési adatsor első évének téli hónapjaival kezdjük amikor a talajról feltételezhető, hogy természetes vízkapacitásig telített állapotban volt. vagy a nyári szárazság utolsó hónapjaival, amikor a talaj minden bizonnyal a holtv íztartalomig kiszáradt. Ezt követően az észlelt csapadék és hidrometeorológiai adatokból számított szárazföldi párolgás különbségével növelt talajnedvességek és a talaj vízbefo- gadó. illetve vízvezető képességének figyelembe vételével az egyes időegységek vízháztartása folyamatosan számítható (lásd 5.2.4 fejezetet és a fejezetben a BELVÍZ szoftver leírását). A legtöbb gyakorlati esetben a számított párolgási értékek egyéb, leginkább lefolyó vízhozam, illetve tárolt vízmennyiség adatok idősorának a generálására használjuk. Mindössze a tározók párolgási veszteségeinek számításához, kell a párolgási veszteségek havi értékeinek valószínűségi eloszlását becsülni. Mivel ezen veszteség szélsőségesen kicsiny meghaladási valószínűségi értékeire általában nincs szükség a keresett valószínűségi eloszlás a számított adatsor gyakorisági elemzésével szerkesztett empirikus eloszlással kellő pontossággal jól becsülhető. A tározási vizsgálatokhoz, a tavak vízháztartásának számításához általában havi időegységekre kell a párolgási adatokat kiszámítani, a síkvidéki területeken képződő felszíni vizek számításához célszerűbb 10 napos dekád, illetve 7 napos, heti időegységet alkalmazni. 47
