Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
2. A HIDROLÓGIAI FOLYAMATOK
vehettek figyelembe. Ilyen probléma a világon mindenütt és mindig, a jövőben is jelentkezik, hiszen a vízgazdálkodás szempontjából érdekes valamennyi, azaz végtelen sok vízfolyás szelvényében nem rendelkezhetünk sem most, sem később 20-30 éves adatsort szolgáltató megfigyelésekkel. Ilyen esetekben használja a gyakorlat a hidrológiai modellezést. Az ország, sőt a világ bármely pontjában ugyanis meghatározható e pont csapadékviszonyait jól jellemző 20-30 éves csapadékadatsor. Az észlelt csapadékadatok ugyanis a csapadékmérő állomást környező mintegy 50-100 knr-nyi körzetet jól jellemezik., és a hazai és külföldi. európai, afrikai, stb. csapadékmérők hálózatának sűrűsége ennek az elvnek az alkalmazását lehetővé teszi. E csapadékidősor alapján a hidrológiai modellek segítségével mesterségesen elő lehet állítani, generálni lehet a kérdéses vízfolyás kérdéses szelvényének 20-30 éves adatsorát. Ezen fiktív adatsornak a statisztikai elemzésével a szelvény vízjárásának strukturált sztochasztikus folyamatát a vízgazdálkodási probléma megoldása szempontjából jellemző numerikus paraméterei, a vízműtani terhelés, és e terheléssel kapcsolatos, vízjárástól függő természetes kockázatok számíthatók. 2.1.4 A VÍZJÁRÁS FOLYAMATAINAK A MEGFIGYELÉSE A hidrológiai modellezéshez is szükség van a jelenségek megfigyelésére. E megfigyelések azonban a peremfeltételek által szabályozott, fizikai struktúra szerkezetére, e szerkezetet közelítő modellek illesztésére szolgálnak. Ennek során tehát nem a véletlen folyamatok elemzéséhez szükséges nagy terjedelmű statisztikai mintavételezésről van szó, hanem a fizikai folyamat részletes elemzését biztosító, valamennyi hidrológiai jelenség egyidejű széles körű megfigyeléséről. Ezt a célt szolgáljak a vízgyűjtő föltárás. Egy-egy gyakorlati céllal végzett vízgyűjtőföltárás során a hiányzó sokéves, általában csak egyetlen szelvény regisztrált vízhozam adataira korlátozódó észleléseket a vízfolyás teljes egészére és vízháztartásának minden elemére kiterjedő, viszont viszonylag rövid ideig, legföljebb egy-két évig terjedő, expedíció szerűen végrehajtott mérések, és e mérések alapján szerkesztett és illesztett modellek alapján pótoljuk. A leggyakrabban tehát a vízjárási folyamatoknak a közvetlen észlelt, vagy vízgyűjtő föltárás és modellezés segítségével csapadékadatsorból mesterségesen generált vízhozam-adatsorának a valószínűségelméleti elemzése mellett döntünk. Ismételten hangsúlyoznunk kell. hogy mindenképpen tudomásul kell vennünk a vízjárás sztochasztikus folyamatának strukturált jellegét, amelynek megfelelő módszerekkel kell a valószínűségelméleti vizsgálatokat végrehajtani. Végeredményben tehát a műszaki hidrológia bármely feladatának megoldásánál a hidrológiai statisztika valószínűségelméleti alapelvei és eszközei és a fizikai hidrológia modellezési módszerei egymás kiegészítve használandók. A vízgazdálkodás műszaki hidrológiai feladatainak numerikus megoldásánál a statisztikai számításokhoz szükségünk van a vízjárás legfontosabb mutatójának, a vízmérce állomás szelvényén átfolyó 44
