Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
2. A HIDROLÓGIAI FOLYAMATOK
gotl tölgyesek helyén kialakult legelők, illetve az evenként alig két három hónapig tenyésző gabona a ligetes erdő által elpárologtatott viznck csak a töredéket juttatta v isz- sza a légkörbe. Ennek következtében a talajvíz szintje megemelkedett, elérte a felszínt és kialakult az a mocsárvilág, amely a megszaporodott lakosság mezőgazdaságát, társadalmi fejlődését korlátozta, valamint a maláriának és más súlyos betegségeknek v olt a forrása (Lásd Jókai: Kiskirályok). A tervszerű magyar vízgazdálkodást kialakító két konzsemális szakember, a „legnagyobb magyar', a politikus közgazdász Széchenyi István és méltó társa és barátja, a világhírű mérnök, és természettudós Vásárhelyi Pál ezt a vizenyős, mocsaras területet csapolta le. ahol jelenleg az ország lakosságának a 29%-a él. a mezőgazdasági termékekkel együtt az. ország teljes nemzeti termelésének a (GNP-nek) 40%-a itt készül, és amit közlekedési vonalaink 50%-a harántol. E síkvidéki terület v ízháztartását ma is az akkor kialakított, de azóta már többször korszerűsített csatorna- és szivattyúrendszerek szabályozzák. A vízi mérnöki munkák legnagyobb része a folyók v ízjárásának szélsőségei által okozott problémák megoldására összpontosít. A föl írt vízháztartási egyenlet matematikailag pontosítható. Eredményül a hidraulikából ismert Q,, clt - Qv dt = dS (2.14) kontinuitási egyenlethez, jutunk, ahol Qh a v ízfolvásszakaszba belépő ..víztranszporl" intenzitása, amelyet a gyakorlatban a m’/s dimenziója vízhozammal, azaz. a szelv ényen 1 másodperc alatt átfolyó v ízmennyiséggel jellemzőnk. Qk a szakaszt elhagyó v ízhozam. dS a folyószakaszban tárolt S vízmennyiségnek a dT differenciális időegység alatti megváltozása. A kontinuitási egyenletnek a természetes vízfolyások v ízjárásának az elemzésénél való alkalmazása a számítógépek segítségével ma már a numerikus hidrológia alapfeladatai közé tartozik Ezen numerikus módszereket a vízfolyások műszaki hidrológiai kérdéseinek a tárgyalásánál, a 4.3.1.4 fejezetben részletezzük 2.1.1.3 A hosszú időszakra vonatkozó vízháztartási egyenlet Bármely kijelölt részrendszerre vonatkozó vízháztartási egyenlet általános megfogalmazású IB-vk = AS = S(t1)-S(K) (2.15) | T 1 egyenletében a SB belepő és a LK kilépő vízhozamok értékei a T idővel statisztikai értelemben monoton növekednek. A rendszerben tárolt S(l|) kezdeti és S(t;) vízmenynyi segek viszont, stacionárius hidrológiai rendszerekben, meghatározott szórással, határozott várható érték körül ingadoznak. 34
