Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
1 BEVEZETÉS
árvizekkel kapcsolatos károk kockázatának optimális számításával határozta meg. Innen már csak egy lépés volt a szerkezeti elemek terhelése véletlen jellegének és a szilárdságtani méretezés során használt numerikus mutatók, határfeszültségek véletlen jellegének a fölismerése és egyetlen tervezési gondolatmenetbe való beépítése. Mistéth Endre az itt kialakított komplex tervezési módszert, azaz a kockázatvállalás numerikus értékelésén alapuló optimálást általánosítva világviszonylatban forradalmasította az építőmérnöki tervezést és vált minden idők legnagyszerűbb, világhírű tervező mérnökévé. A Tiszalök-i duzzasztómű hatásos üzemelésének 15. évében, a Kisköre-i vízlépcső építésének legkényesebb, alapozási munkafázisában jelentkezett a Tisza minden korábbit meghaladó legnagyobb árvize: az időben előre jelzett, szélsőséges árvízi terhelést mindkét mű legkisebb károsodás, illetve károkozás nélkül levezette, elviselte. A művek megépülte után a sikeres üzem értékelését megzavarta a dilettánsok, illetve a ügyeskedő „gazdasági szakemberek” demagóg manipulációi. Az 1963-1980-as nedves évek felszíni belvizes elöntéseit a tározó szivárgásának tulajdonították, annak ellenére, hogy ezek a felszíni vizek, vizenyős területek a megfelelő térképek tanúsága szerint évszázados múlttal rendelkeznek és lecsapolásukra a művek megépülte előtt nem is gondoltak. A helyszíni vizsgálatok a vádaskodás alaptalanságát mindenki számára látványosan bizonyították. Ez a vízimérnök számára természetes volt. hiszen a duzzasztás talajvízre való hatásának a vizsgálata ekkor már a hidrogeológia és a geohidraulika viszonylag új tudományágának alapfeladatai közé tartozott. A duzzasztás. illetve a duzzasztómű vízszintszabálvozó műveinek a talajvízre és a talajvíz alakulására. azaz „vízháztartási viszonyaira” való hatását pontosan követő matematikai módszereket Juhász József már ekkor kidolgozta, amelynek minden „a priori” megállapítását az építés után megfigyelt folyamatok részleteiben is igazoltak. Végeredményben tehát a tiszántúli nagy öntözőrendszer tervezése során előbb a Tisza vízkészletét elemezték, majd e vízkészletek elégtelen volta miatt a Tisza vízjárásának szabályozására tározókat méreteztek, az egyes művek kiviteli tervezése során a műveket terhelő árvizek adatait számították. Megvizsgálták a felszíni és felszín alatti vizek kölcsönhatását is. A Tisza vízmennyiségeit elemző árvízszámítások, vízkészlet- elemzések. tározó-méretezések hidrogeológiai számítások mellett elemezték a tározók és vízlépcsők szelvényeinek vizerőkészletét, illetve a csatornázatlan szakaszok eróziós viszonyait, valamint, a legutóbbi időkben a Tisza biopotenciáljának a megépült műtárgyak környezetében való, igen kedvező alakulását. Külön vízjelzési és előrejelzési rendszereket fejlesztettek ki a vízlépcsőrendszer biztonságos és optimális üzemeltetéséhez. A Műszaki hidrológia az itt fölsorolt feladatokkal foglalkozik, és ezen műszaki feladatok numerikus tárgyalása könyvünk feladata, célja. A műszaki hidrológiai feladatok numerikus megoldása a cél: minden műszaki feladat végeredményben méretezési feladat, amely a jelenségek, folyamatok numerikus jellemzését igényli. Ennek megfelelően az alapprobléma a folyamatoknak olyan numerikus leírása amely a jelenségek fizikai természetén alapszik és matematikailag kezelhető. Ehhez előbb az alapjelenségeket kell elemeznünk. 23
