Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
1 BEVEZETÉS
A forgalomnak a vízfolyás fölölti biztonságos átvezetéséhez szükséges szerkezetek tervezése világszerte azonos utat követ. A főméretek ismeretében ezen tervezési munkafázis első lépéseként a szabvány (Közüli hídépítési szabvány. MOSZ slb.) előírásai alapján föl kell venni azt a ..mértékadó terhelést", vagy terheléseket, azaz meg kell határozni azt a maximális súlyú jármüvet, vagy jármű csoportot, amit a hídon biztonságosan át kell majd vezetni. Ezt követően az ismert főmérctckkcl fölvázolt szerkezetet a papíron (vagy a számítógép képernyőjén) c szabvány-adta terheléssel a tartók statikájának szabályai szerint „mértékadó módon terheljük". Ezután, a mechanika vonatkozó fejezetének, a szilárd testek mechanikájának törvényei szerint kiszámíthatók a tartószerkezet alátámasztási pontjaiban a reakció erők. a tartó teljes hossza menten pedig a nyomatékok. nyíró erők. Majd az altalaj és a tartó anyagának, ezen anyagok mértékadó feszültségeinek ismeretében az. alapozás, a szerkezeti elemek megtervezhetők. Végeredményben a víz. az árvizek híd alatti átvezetését biztosító főméret éknek a meghatározása az előzőekkel teljesen azonos gondolatmenetét követ Az első lépes itt is annak a „mértékadó terhelésnek" a fölvétele, amelyre a hidnyílást méretezni kell Azaz meg kell határozni azt a maximális vízhozamot, amelyet a vállalt, az. előírások szerint 1%-os kockázat mellett, a híd alatt, a közlekedés fennakadása nélkül, a hídszerkezet épségének biztosítása mellett, e szélsőséges helyzetben át kell vezetni. E terhelés ismeretében. a mechanika vonatkozó fejezetének, a folyadékok mechanikájának, a hidraulikának a törvényei alapján a hídszerkezet nyílásának adatai, szélessége, a szerkezet alsó élének magassága és a parti és mederpillérek alapozási síkja, azaz a híd fő méretei meghatározhatók. A két tervezési fázisnak, a fő méretek meghatározásának és a szerkezeti elemek statikai méretezésének módszertanában, a gondolatmenet azonossága mellett a döntő különbség a terhelések ..fölvételében" v an. A szerkezeti elemek terhelése, a közlekedési jármüvek súlya szabványokban rögzíthető és c szabvány nemcsak a híd statikus tervezését. hanem a jármüv ek készítőit, sőt még a hadiipart is kötelezi. A híd forgalmat pedig c szabvány szerint irány ítják, esetleg - az úgy nev ezett B típusú terhelés alkalmazása esetén - e szerint korlátozzák A Ind fő méreteit meghatározó árvízi terhelés, a híd alatt átvezetendő árvízi hozam nem szabványosítható, annak értéke nyilvánvalóan minden vízfolyás minden szelvényében más és más. A híd alatt átvezetendő árvíz a szabályozható emberi tev ékeny ségtől - a legtöbb esetben - független, a vízfolyás természetes vízjárásának időben változó, véletlen folyamatának a szélső értéke. (Ez alól az. árvíz csökkentési céllal cpitctl tározóknak az alvizi szakasza a kivétel, amikor viszont e tározók méretezéséhez kell a részletes árvízi elemzést elvégezni.) E híd alatt átvezetendő maximális vízhozam érték nemcsak nem szabványosítható, de számítására egyértelmű szabályok sem konstruálhatok: meghatározása a vízfolyás v ízjárásának az. elemzését igényli. Ezen elemzéshez a kérdéses vízfolyás adott szelv ényéhez tartozó vízrendszernek. mint a v íz földi körforgása részrendszerének a vízjárási viszonyait kell elemezni. ami a tárgyunknak, a műszaki hidrológiának az egy ik alapfeladata A műszaki hidrológiai méretezés tehát a főmérctck meghatározásához szükséges alapadatok, múlt századi szóhasználattal a „vízműtani terhelés" számításának a tervezési feladata, és ez az. alapfeladat egy ben a műszaki hidrológia lény ege, sőt meghatározása 18
