Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
1 BEVEZETÉS
ken telepedtek le. Mosón-magyaróvár mellett, az azóta is folyamatosan föltöltődő Szigetközben a Duna medrének fenékszintje és vízállásai azonban alig háromszáz év alatt olyan mértékben megnövekedtek, hogy az itteni ősi településeket Zsigmond király korában már árvédelmi gátak építésével kellett védeni (Ihrig. 1965). A vízért és a víz kártételei elleni végzett vízgazdálkodási tevékenység eredményessége a víz időbeni és térbeli alakulásának az ismeretétől függ. A passzív szemléletű vízgazdálkodás a folyók maximális Hni:iX árvízszintjének, a források hazamának az ismeretét igényelte. A preventív szemléletű vízgazdálkodás műszaki létesítményeinek méretezéséhez már ismerni kell a kérdéses vízfolyás vízhozamainak szélső értékeit Qmax-ot. Qram-ot. az ezek elleni védekezés során vállalandó kockázat mértékét, azaz a mérték-adónak választott szélsőségek meghaladási valószínűségét, például az F(x) = p(Q„ia.\ ^ -s) (11) valószínűségi eloszlásfüggvényt. Az aktív vízgazdálkodás eszközeivel a vízjárás időben és térben változó folyamatát alakítják át. szabályozzuk az ember igényei szerint: ehhez a munkához tehát ezen Q(t) véletlen - sztochasztikus - folyamatok egészének az ismerete szükséges. A hidrológia tudományának történelméről írott, függelékben csatolt fejezetben, ezeknek ismeretek több ezer éves fejlődését foglaljuk össze. 1.3 A MŰSZAKI HIDROLÓGIA A vízgazdálkodási létesítmények kialakításának, megtervezésének módja is követi a műszaki tervezés általános menetét. A tervezés első lépcsője minden esetben a fölmerült igény kielégítését biztosító koncepció kialakítása, az úgynevezett technológiai tervezés (Mistéth, 1976). Az általános műszaki gyakorlatban ez a tervezési fázis a ..megrendelő” feladata, amelynek eredményét piaci adottságok, szubjektív szempontok is alakítanak. A vízgazdálkodást azonban nem a piac irányítja, sőt a piaci igényekhez való alkalmazkodás jelentős veszélyekkel jár: az árvédelemmel kapcsolatos piaci igény nyilvánvalóan az árvízkárok után jelentkezik élesen (például a Duna mentén az 1954 illetve 1956 évi árvízkatasztrófák után). A vízigények iránti piaci kereslet pedig az aszályok idején (például 1937-ben. aminek hatására született meg a történelmi jelentőségű „Öntözési törvény” jelentkezik, holott a megfelelő létesítmények megvalósítása, még a mai technikával is évtizedeket igényel. A vízgazdálkodási tevékenységnek már az első lépése, az. igények, lehetőségek fölmérése. a vízgazdálkodási ..kerettervezés" is a kérdéses földrajzi egység vizeinek és e vizek vízjárásának részletes ismeretét igényli. A vízgazdálkodási szükségletek, lehetőségek. igények föltárásával kapcsolatos hidrológiai munkát a terület vízkészlet föltárásának nevezzük. Itt kell megjegyeznünk, hogy e vízkészlet föltárás keretei közé tartozik a kérdéses földrajzi egység vízfolyásai árvízviszonyainak a numerikus jellemzése is. 16
