Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
3.2.11 A CSAPADÉKFOLYAMAT VALÓSZÍNŰSÉGELMÉLETI ELEMZÉSE A lehullott csapadékok mért értékei igen tág határok között ingadoznak. A csapadék nélküli időszakok hossza elérheti a 52 napot (1897. Gyula) is. az egyetlen nap alatt hullott csapadék maximuma Magyarországon Dadon. 1953. június 9-én 260 mm volt. E tág határok között változó értékeknek időbeni, illetve területi átlagai földrajzi szempontból jellemzik az egyes éghajlati zónákat, földrajzi tájegységeket, de a vízgazdálkodás műszaki problémáinak a megoldásához kellő numerikus támpontot nem adnak. Például e század során mért adatokból számított havi csapadékösszegek átlagai alapján Magyarország legcsapadékosabb hónapja a június és a legszárazabb időszak októberre esik. Mégis 1967 júniusában Szombathelyen alig hullott 20 mm. ugyanezen év októberében 70 mm árvizeket okozó nagy esőzések voltak. Hasonlóképpen az ország átlagosan legcsapadékosabb vidékén a nyugat-Dunántúlon a Somogy megyei Cseh- mindszenten alig hullott 550 mm eső. ugyanakkor a Nagykunság környékén Jászárok- száláson 770 inm-t meghaladta az évi csapadék. A csapadék térben és időben igen tág határok között változó sztochasztikus folyamatát az észlelt adatok egyszerű átlagolásával kielégítő módon jellemezni nem lehet. Ehhez, e folyamatot magát kell numerikusán elemeznünk. A légtömegek korlátok nélküli mozgása által alakított csapadék folyamat véletlen jellege következtében a egyes csapadékok időbeli és területi eloszlását jellemző egyes térben, időben rögzített jelenségek is véletlen események, amelyeknek számszerű jellemzésére a „véletlen matematikáját”, (Pascal, lásd Rénvi. 1970) a valószínűség- számítást kell alkalmazni. A légköri mechanikai folyamatok végtelenül bonyolult, folyamatosan változó, mozgó. a szomszédos, ugyancsak mozgó légtömegek által alakított peremföltélekkel meghatározott. determinált jelenségeit a megfigyelt adatok „a posteriori” elemzésével, az észlelt adatok matematikai statisztikai földolgozásával lehet, valószínűségelméleti úton. a gyakorlat számára használható módon, numerikusán leírni. A matematikai statisztikai elemzés első lépése a véletlen eseményekre vonatkozó „statisztikai minta" összeállítása, azaz az események „valószínűségi mezőjét” jellemző, végtelen méretű statisztikai sokaságból származó kellő számú adat összegyűjtése. A természeti, hidrológiai és meteorológiai véletlen jelenségek esetében ez a statisztikai mintavétel a jelenségek megfigyelését, mérését igényli. A hidrometeorológiai jelenségek térben és időben egyaránt változnak. A megfigyelések rendjét tehát ezen kettős változások követésének megfelelően kell kialakítani. 141
