Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
állaga jellemzi. Ezen mennyiségeket összegezve és a teljes területtel ezen összeget elosztva kapjuk a területi csapadékot. m m (3.60) SA A Thicssen féle poligonális módszernél minden egyes állomást a saját ..hatásterületével" súlyozzuk. Ezen terület meghatározásához megrajzoljuk az egyes háromszög- oldalak felező merőlegeseit, amelyek mindegyik háromszögcsúcs. azaz csapadékmérő állomás körül egy-cg\ poligont alkotnak. Ezzel a szerkesztéssel az állomásokra, mint csúcspontokra szerkesztett háromszöghálózatot az. állomások köré szerkesztett polifonok hálózatára transzformáljuk (59. ábra). A poligonok hálózata, a határvonallal csonkolt elemekkel együtt lefedi a teljes területet. Minden egyes állomáshoz meghatározva az őt körülvevő poligon A1M területéi a területi csapadék; A csapadékok alakulását, amint ezt már többször hangsúlyoztuk erőteljesen befolyásolhatják a csapadekául lássál egyidejű szélviszonyok és a domborzat. Ezeket a hatásokat kell figyelembe venni az izochiétás térkép szerkesztésénél Az így. gondosan és nem gépiesen szerkeszted izohiétás térkép alapján számítható ki legpontosabban a területi csapadék, azaz. a szintvonalakkal ábrázolt ..csapadéktest térfogata". A számítás során az egyes szintvonalak közötti, esetleg a teljes terület határával csonkolt. Ai részterületeket kell lemérni (planimctrálni. cs ezen részterületeket kell a részterületre jellemző C] csapadékkal szorozni és c szorzatok összegét kell a teljes területtel elosztani: A Cj jellemző csapadék a részterületet határoló kél szintvonal csapadékértékének az. átlaga. Egyetlen szintvonallal bezárt, illetve a vízgyűjtőhatárral és egy szintvonallal körülvett részterület esetén a részterületre jellemző C| csapadékot a szintvonal és a területen lévő állomásokon észlelt adatok alapján mérlegeléssel határozzuk meg. n c, n (3.62)
