Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
elemzésénél alkalmazott statisztikai mintavételt kell alkalmazni. Síkvidéki területen a szélviszonyok átlagos figyelembevétele végett a minta vételt egymásra merőleges két 50-50 m hosszú egyenes vonal mentén 5-5 pontban, pontonként két mérést végezve hajtják végre. Hegyvidéken, olykor több kilomérteres útvonal mentén történik a 20 elemből álló méréssorozat végrehajtása. 3.2.7 A CSAPADÉKÉA.ITÁK ÉS A VÍZFOLYÁSOK ÁRVIZEI A víz.imérnőki gyakorlat szempontjából egyik legjelentősebb vízjárási jelenségnek az árv izeknek a generáló jelensége nyilvánvalóan a csapadékfoly amat egv-egy megfelelő eleme. A hegy- és dombvidéki kisvízfolyásaink esetében. 200 knr-nél kisebb vízgyűjtőjű patakoknál a völgyeket elöntő heves árvizeket a hidegfrontok záporai okozzák Nagyobb vízgyűjtőterületek egészét a hidegfrontok záporai csak részlegesen fedik le. ezek árvizeinek kiváltó folyamatai összetettebbek. Nagy folvóinknak. a Dunának. Tiszának hatalmas árvizeit az okklúziós időjárási helyzetek idézték elő: 1965-ben a Duna vízgyűjtője fölött. 1970-ben a Tisza vízgyűjtőjén, a Kárpátok fölött 4-6 hétig megrekedt okklúziós frontból ömlött az. eső mintegy idézvén az özönvíz leírását, amely szintén egy Mezopotámia, illetve a Kaukázus fölött kialakult okluzió 40 nap és 40 éjszakán át hulló esőzésének a következménye volt. Az 500-2000 km2 nagyságú, és egyenletes magasságú vízgyűjtőinken, és csakis ott. (a Zala. a Kapos, a Nádor csatorna, a Galga vizén) a hóolvadás okozza a veszélyhelyzetet. Sem a Dunán, sem a Tiszán, sem a magasabb hegyekből eredő vizeken, sem a kisebb patakokon a hóolvadás jelentős árv izet nem okoz. A magas hegyekben a hó fokozatosan olvad. így ilyen vízgyűjtőkön az olvadás nem egy szerre jelentkezik az. egész területen. Kis vízfolyás esetében pedig az olvadás intenzitása meg sem közelíti e kisebb területeket lefedő záporok intenzitását. A nagy folyó területén pedig nem csak a különböző magasabb szinteken később meginduló olvadás miatt jelentéktelen az olvadásos árvíz, de a több napos okluziós esők egy enletes intenzitása mellett az olvadás intenzitása az éjszakai órákban mindig lecsökken, a viz ..visszafagy”, a lefolyás megmegszűnik. Síkvidéki területeink belvízi elöntései hosszabb vízháztartási folyamatok következményei: a téli-tavaszi belvizeket az őszi és a téli csapadékok által átnedvesedett talaj vízbefogadó képességének csökkenése, a talaj telítődése okozza. A nyári belvízkárok pedig a kérdéses terület fölött kialakult záporgócok nagy intenzitású esőzéseinek következménye. 121
